Schmidt Mária történészprofesszor a megemlékezésen arról beszélt, hogy október 23-án egyre többen értették meg, hogy nemzeti közösségünk puszta túlélése a tét. Nincs mire vagy kire várni, hanem a saját kezükbe kell venni a sorsukat.
Mint mondta, korábban soha nem tapasztalt ellenállás szerveződött a megszálló szovjetek és kiszolgálóik ellen, mert arra akarták kényszeríteni a magyar embereket, hogy tagadjanak meg minden közösséget azzal, amit örököltek.
Mindenki tudta, hogy a kommunista rendszer fenntartása csak állandósult terrorral biztosítható. Így telt el egy egész évtized, azonban 1956. október 23-án egy emberként szakadt ki a magára talált nemzetből: elég volt
– mondta Schmidt Mária.
Kiemelte, hogy egységbe forrt a nép, minden magyar egyet akart: független Magyarországot, a szovjet megszállók eltakarodását, valamint szabad választásokat.
A történészprofesszor elmondta, hogy sokat tanult a szabadságharc két hetéről az olyan forradalmároktól, mint Wittner Mária és mások, akik mind megjárták a börtönt.
A történész felidézte, hogy Wittner Mária a forradalom szimbólumává vált egyik lyukas zászló közepébe Krisztus arcát hímezte, amelyet később a Terror Háza Múzeumnak ajándékozott.
Remélem nem dobják ki – utalt Schmidt arra, hogy nemrég a kormány kirúgta a Terror Háza éléről, a múzeumot pedig rövid időre bezárták és átvilágítják. Ennek kapcsán a történész kitért arra is, hogy ma is vannak olyanok, akik el akarják orozni a pesti srácoktól és lányoktól a tetteiket.
A történész kiemelte, hogy újra szükségünk van a hősökre, akik arra tanítanak meg, hogy a szabadság becses kincs, ugyanis szabadság nélkül nincs igazság.
Nem feledjük '56 hőseit
– szögezte le.
(MNO)