A szakszervezet szerint a fizetéseik átlagban alig haladják meg a hivatalos bérminimumot, a jövő évi 10,7 százalékos emelés pedig nem elég - írta meg a szélsőliberális hvg.
Több mint százan álltak ki transzparensekkel Pécsen a Dél-dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpont elé a „Múltat őrzünk, jövőt kérünk!” jelmondattal meghirdetett demonstráción hétfő délután.
Voltak, akik „Még a könyvtárosok sem maradhatnak örökké csendben”, „A munkánk érték, a bérünk szégyen”, „A polcaink tele vannak, a pénztárcánk üres”, „A levéltár rendezett, a fizetésünk nem”, „A türelmünk lejárt, hosszabbítás nincs” és egyebek mellett „Ha a hivatástudatért lehet élni, a hivatástudatból miért nem lehet megélni?” feliratú transzparenseket tartottak a kezükben a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezetének (KKDSZ) tüntetésén. A pécsi könyvtári, múzeumi, levéltári alkalmazottakhoz Szegedről, Szekszárdról és Kaposvárról érkezett kollégáik is csatlakoztak.
Simonfalvi Anita, a Csorba Győző Könyvtár KKDSZ alapszervezetének titkára, a könyvtár kulturális szervezője, az esemény szónoka hangoztatta: a kulturális dolgozók tisztességes bérezése nem várhat tovább. Üdvözölte, hogy a közgyűjteményi dolgozók béremelése nevesítetten is megjelenik a költségvetésben, és a miniszterelnök bejelentése szerint 2027-től 10,7 százalékkal emelkedik a nettó fizetésük, de úgy vélte, ez elmarad az évtizedek alatt kialakult bérhátrány miatt szükséges mértéktől, és az első lépésként sokak által indokoltnak tartott 25 százalékos emeléstől is.
A könyvtárakban, levéltárakban, múzeumokban és közművelődési intézményekben dolgozók jelentős része ma is méltánytalanul alacsony bérért végzi magas szakmai felelősséggel járó munkáját – fogalmazott. Szerinte különösen súlyos a helyzet a pécsi Csorba Győző Könyvtárban, az intézmény ugyanis „az általuk ismert béradatok alapján” az ország legalacsonyabb bérezésű megyei könyvtárai közé tartozik.
Simonfalvi Anita azt mondta, az a cél, hogy igazságos sávos béremelést és garantált felzárkóztatást, az azonos értékű munkáért azonos elvek alapján meghatározott kiszámítható bért kapjanak, országosan garantált átlátható bérminimumokat vezessenek be, vegyék figyelembe a munkakörhöz szükséges végzettséget, a szakmai tapasztalatot és a felelősség mértékét. Követelik azt is, hogy állami garancia biztosítsa a kulturális bérek finanszírozását, valamint kiszámítható előmeneteli rendszerük és jó munkakörülményeik legyenek – fűzte hozzá.
Kitért rá: megértik, hogy az évtizedek alatt felhalmozódott problémákat nem lehet egyik napról a másikra megoldani, ám azoknak, akik ma ilyen alacsony fizetésből próbálnak megélni, nincs feltétlenül újabb néhány évük arra, hogy kivárják a változást.
Amennyiben szelíd kiállásaik nem hozzák meg a kívánt eredményt, radikálisabb eszközökhöz nyúlnak
– hívta fel a figyelmet, hozzáfűzve, hogy ezt jogszerűen, szervezetten, a következményeket vállalva fogják megtenni.
A KKDSZ korábban azt közölte, hogy a kulturális javak megőrzésén dolgozó múzeumi, könyvtári, levéltári és közművelődési munkatársak, köztük restaurátorok, régészek, levéltárosok, múzeumpedagógusok, könyvtárosok, a működést támogató szakemberek átlagbére a munkájuk felelősségéhez képest kirívóan alacsony, alig haladja meg a hivatalos bérminimumot, mindössze bruttó 460 ezer forint körül mozog.
Egy hete Budapesten tüntetett a KKDSZ, akkor a szervezet elnöke, Dobrovits Orsolya arculcsapásnak nevezte a 10,7 százalékos béremelést. Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter is ott volt a demonstráción. Azt mondta, hogy “16 év hibáit, mulasztásait nem lehet néhány hónap alatt helyrehozni”, és hogy „elképesztő nehézségekkel” néznek szembe „az előző kormány herdálása és felelőtlen gazdálkodása miatt”.
Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár jogosnak ismerte el az ágazati dolgozók felháborodását, ugyanakkor ő is azt hangsúlyozta, hogy “az előző kormány mulasztotta el a bérek megfelelő szinten tartását”. Azt ígérte, a 10,7 százalékos emelés „nem az út vége” lesz.