Négy civil panel, külön sajtóbeszélgetés, a meghívottak között pedig a Helsinki Bizottság, az Amnesty International, a Transparency International, a Telex és az Átlátszó. Az Európai Parlament állampolgári jogi, bel- és igazságügyi bizottságának (LIBE) küldöttsége október 26–28. között Budapesten tájékozódik a magyar jogállamiság helyzetéről, a civil és sajtószakmai egyeztetéseket a programtervezet alapján az EP Lövőház utcai kapcsolattartó irodájában rendezik. A rendezvénysorozat meghívotti listáján mindössze egy jobboldali szerkesztőség szerepel.
A Magyar Nemzet birtokába jutott a LIBE október 26–28-i budapesti látogatásának programtervezete, amelyből kiderül, hogy több civil és sajtószakmai egyeztetést is terveznek, a felsorolásból azonban hiányoznak a jobboldali szervezetek, valamint több jelentős magyar szerkesztőség is. Ez különösen annak fényében aggasztó, hogy
miközben az átláthatóság a vizsgálat egyik témája, a részletes programot csak szűk körben ismerhették meg.
Annak, hogy egy hivatalos európai parlamenti küldöttség kikkel egyeztet Magyarországról, a szélesebb nyilvánosság számára is megismerhetőnek kellene lennie. Felmerül tehát a kérdés, kiknek a véleményére kíváncsi az Európai Parlament állampolgári jogi, bel- és igazságügyi bizottságának (LIBE) magyarországi missziója?
Négy panel, visszatérő szereplők, köztük a Pride szervezői is
A hétfői programban négy, civil szervezetekkel tervezett beszélgetés szerepel.
A demokráciáról, jogállamiságról és alapjogokról szóló egyeztetés résztvevőjeként a Magyar Helsinki Bizottságot, az Amnesty International Magyarországot, a Társaság a Szabadságjogokért szervezetet és a Political Capitalt sorolják fel.
Az átláthatósággal, korrupcióellenes fellépéssel és bírói függetlenséggel foglalkozó panelben a Transparency International Magyarország, a K-Monitor, a Corruption Research Center Budapest és a Res Iudicata – Bírák a Társadalmi Tudatosságért Egyesület kapott helyet. Tartalékként a Direkt36 és Hadházy Ákos neve szerepel.
A tudományos szabadság és a szociális jogok témájában a Magyar Szakszervezeti Szövetséggel, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájával, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetével és az Akadémiai Dolgozók Fórumával terveznek találkozót.
Az egyenlőségről és a hátrányos megkülönböztetés tilalmáról szóló félórás beszélgetéshez a Háttér Társaságot és a Budapest Pride-ot tüntették fel.
A meghívotti kör itt is meglehetősen egyoldalú, sem az Alapjogokért Központ, sem pedig a Szuverén Nemzetek Európája frakció által javasolt Nemzeti Jogvédő Szolgálat nem szerepel a listán, dacára annak, hogy mindkét szervezet súlyos kritikákat fogalmazott meg a Tisza kormány antidemokratikus lépései miatt és a genderpropaganda terjesztése elleni álláspontot képviselnek.
Egyeztetés a sajtószabadságról, a jobboldali sajtó szinte teljes mellőzésével
A sajtóval és sajtószabadsággal foglalkozó egyórás találkozóra a Mérték Médiaelemző Műhelyt, az Átlátszót, a Telexet és Kacsoh Dánielt sorolták fel, akit a dokumentum a Mandiner korábbi főszerkesztő-helyetteseként nevez meg. Tartalékként Vörös Szabolcs, a Válasz Online munkatársa szerepel.
Kacsoh Dániel megerősítette meghívását, azonban helyette Kohán Mátyás vett részt a szakmai kihallgatáson. „Alapvetően javulást és boldogságot tapasztaló kollégák” mellett őt is megkérdezték, így beszélhetett a Mandiner „statáriális beszántásáról”, valamint arról, hogy tapasztalatai alapján a kormány által nem barátinak tekintett médiumok lényegében nem kapnak interjúlehetőséget a kormánytisztviselőktől, a sajtótájékoztatókon pedig mindenki jóval kevesebbet kérdezhet, mint a Fidesz kormányzása alatt – írta Facebook-posztjában.
Kohán az egyszázalékos adófelajánlásokból történő médiafinanszírozást is bírálta, ugyanakkor az Orbán-kormányok alatti médiaműködéssel kapcsolatos kritikáit is megosztotta a delegációval. „Ha a sok öröm-bódottá mellett a dolog árnyoldala is bekerül az EP jelentéseibe, akkor már előrébb vagyunk” – fogalmazott.
(MNO)