A magyar és a korábbi lengyel baloldali fordulatot Brüsszel a jogállam helyreállításának értékelte, az ellenoldal a felborításának. Lengyelországban államcsíny zajlik – ezt most nem akárki állítja a friss felfordulás közepette, amelynek során több mint ezer rendőr özönlött az európai uniós tagállam alkotmánybíróságának épületéhez.
„Az Alkotmánybíróságon végrehajtott minden intézkedés törvénytelen” – állítja a lengyel Legfelsőbb Bíróság első elnöke, miután péntek óta az Európai Unióban merőben szokatlan események zajlanak az ország Alkotmánybíróságának épületében és körülötte, mélyülő alkotmányos válságot okozva. Már eddig is voltak, akik a történteket puccsnak nevezték. Most az ország legfőbb bírája, Zbigniew Kapiński mondta ki: „államcsíny jegyeit viselik magukon”.
A forgatókönyv Magyarországon is ismerősek, ahol az új kormány mandátumának lejárta előtt eltávolította a köztársasági elnököt, sorban viszik el vezetőszáron az előző kormány hivatalnokait és üldözőhivatalt hoztak létre az állami vagyon visszaszerzésére hivatkozva.
Ez a folyamat Lengyelországban már évek óta zajlik – Budapesten ezt másolják gyorsított ütemben –, és Donald Tusk kormánya most jutott el odáig, hogy egy évvel az új választások előtt sort kerítsen az Alkotmánybíróságra is.
Sokkoló, ami péntek éjjel Lengyelországban történt: Nawrocki áttört a rendőrsorfalon, elképesztő jelenetek alakultak ki az Alkotmánybíróság megostromolt épületében – "Ezek banditák"Lengyelország elnöke visszafordította a repülőgépét, hogy a helyszínen tudjon lenni. Az Alkotmánybíróság épületét a rendőrök lezárták, de Nawroczki áttört rajtuk és dulakodásba keveredett a Tusk-kormány által kinevezett, de az elnök által el nem fogadott új alkotmánybírákkal. Erről videófelvétel is készült. A soha nem látott botrány a lengyel Alkotmánybíróság uralásáról szól.
Az események sajátos európai logikája, hogy az Európai Bizottság mindkét ország baloldal fordulatát – és a friss lengyel eseményeket is – a jogállamiság helyreállításaként értékelte és eurómilliárdokkal jutalmazta. Miközben a politikai ellenoldal váltig állítja, hogy éppen a jogállami működés lebontása és korlátok nélküli hatalmi pozíciók kiépítése zajlik.
Lengyelországban államcsíny zajlik: Tuskék tisztogatása az alkotmánybíróságig jutott
Az Alkotmánybíróság körüli válság azután robbant ki, hogy péntek délután híre ment: Bogdan Święczkowskit, az Alkotmánybíróság elnökét és Bartłomiej Sochańskit, a testület alelnökét felfüggesztették tisztségük gyakorlása alól. Az Alkotmánybíróság vezetésével Anna Korwin-Piotrowskát bízták meg, arra hivatkozva, hogy ő a legrégebben hivatalban lévő alkotmánybíró. Ezt követően tüntetések kezdődtek az intézmény épülete előtt – számolt be a lengyel Interia hírportál.
Most egy olyan tekintély minősítette az eseményeket államcsínynek, akit az "új bírák" közé sorolnak az igazságügyben az előző kormány alatt zajlott átalakítás nyomán, mégsem kötődik a korábbi jobboldali kormánypárthoz, sőt tavaly nyári kinevezését a PiS nyíltan ellenezte. Nevezhető viszont az ellenzék által támogatott, Tuskkal gyakran szembeszálló Karol Nawrocki köztársasági elnök "emberének".
Az Alkotmánybíróságon végrehajtott valamennyi intézkedés törvénytelen
– jelentette ki Kapiński, a Legfelsőbb Bíróság első elnöke a Radio ZET-nek adott interjújában az Interia beszámolója szerint.
Kapiński a rendőrség tüntetés közbeni fellépését is kommentálta. Nawrocki elnök megszakította szenegáli látogatását, és az intézmény körül kialakult válság, illetve a tüntetések miatt az Alkotmánybíróság székházához ment.
"Gumibotos alkotmánybíróság?" – hogy tud így működni?
Kapiński úgy értékelte, hogy az intézmény épületét „törvénytelenül megszállták”, méghozzá „jelentős rendőri erők” bevetésével.
"Állítólag több mint ezer rendőr szállta meg az Alkotmánybíróság területét. Ezek az intézkedések teljes mértékben törvénytelenek. A rendőrségnek semmi keresnivalója nem lett volna ott. Amikor a rendőrök behatoltak, egyetlen alkotmánybíró sem tartózkodott az épületben. Hamis az az állítás, hogy a rendőrség az alkotmánybírák védelmében vonult be" – jelentette ki a Legfelsőbb Bíróság első elnöke.
„Ezt Korwin-Piotrowska asszonynak és az ott jelen lévő bíráknak is a szemükbe mondtam: hogyan képzelik el az Alkotmánybíróság működését rendőri kordonnal körülvéve? Miféle alkotmánybíróság lenne ez?
Gumibotos alkotmánybíróság? Rendőri alkotmánybíróság? Katonai alkotmánybíróság?”
– folytatta.
Hozzátette: elképzelhetetlennek tartja, hogy egy olyan intézmény, mint az Alkotmánybíróság, ilyen jelentős rendőri jelenlét mellett működjön. „Meggyőződésem, hogy a végrehajtott intézkedések államcsíny jegyeit viselik magukon. Számomra egyértelmű a helyzet. (...) Bitorlókat ültettek az Alkotmánybíróságra” – hangsúlyozta a legfőbb bíró.
Nem akarták beengedni az államelnököt
Amikor arról kérdezték Kapińskit, hogy véleménye szerint ki az Alkotmánybíróság elnöke, határozottan azt válaszolta: „Bogdan Święczkowski bíró úr.”
Kapiński Karol Nawrocki köztársasági elnököt is védelmébe vette. „Az államfőnek minden oka megvolt arra, hogy belépjen az Alkotmánybíróság épületébe. Az Alkotmánybíróság elnöke és alelnöke az elnöki palotában tartózkodott, az államfő reakciója pedig teljes mértékben indokolt és a történtekhez mérten megfelelő volt. Nem hagyhatjuk annyiban az ügyet, és nem járhatunk el másként” – mondta.
Az államfő részvételével kialakult dulakodásról szólva Kapiński úgy fogalmazott, hogy az incidens „kísérlet volt az elnök belépésének megakadályozására”.
„Mindez annak ellenére történt, hogy korábban azt hallottuk: Anna Korwin-Piotrowska asszony tárgyalásra hívta az elnököt. (...) A felvételen látható ökölbe szorított kezek és a »nem jöhetsz be« kiáltások egyértelműen bizonyítják, hogy nem akarták beengedni Karol Nawrockit az épületbe” – értékelte a történteket.
(Vg.hu)