A nárcisztikus pszichopata kormányfő napirend előtti felszólalásában azt mondta, hogy megkezdik az ügynökakták nyilvánosságra hozatalát. Első lépésként ezen a héten megnyílnak az állambiztonsági nyilvántartások, majd a folyamat 2007. február 25-ig, a kommunizmus áldozatainak emléknapjáig a beszervezési dossziék közzétételével folytatódik.
Magyar Péter arról is beszélt, hogy az egymást követő kormányok folyamatosan ígérgettek, majd hatalomra kerülve összefogtak, és akadályozták a múlt feltárását, valamint az ügynökakták nyilvánosságra hozatalát. Hozzátette, hogy „a 2026-os rendszerváltással” most egy 36 éves adósságot törlesztenek azokkal szemben, akik a mai napig nem tudják, mi történt a családjukkal.
Úgy fogalmazott, hogy az egykori politikai elit árulásának most véget vetnek: a magyar embereknek joguk van megismerni a saját történetüket.
Ugyanakkor hozzátette, hogy a héten nyilvánosságra kerülő adatok sem lesznek teljesek, mivel a hatalom 1956-ban és a rendszerváltás időszakában is iratokat semmisített meg. Emiatt vannak olyan történetek, amelyeket már nem lehet teljes egészükben megismerni.
Arról is beszélt, hogy Prágában megtartották Csehország és Magyarország első közös kormányülését. A találkozón arról tárgyaltak, hogyan juthatnak új piacokhoz a magyar vállalkozások, és miként profitálhatnak a magyar diákok a közös megállapodásokból. Szó volt a Prága és Budapest közötti gyorsvasúti összeköttetés előkészítéséről is.
A közös kormányülés tavasszal Budapesten folytatódik, novemberben pedig Pozsonyban újabb Visegrádi Csúcsot tartanak. Hivatalosan is megkezdődik a kapcsolatfelvétel az új szerb kormánnyal.
Elmondta, hogy Orbán Anita külügyminiszter megállapodást írt alá amerikai kollégájával, amely többek között Magyarország orosz energiafüggőség csökkentését is érintette.
Közölte, hogy Berlinbe is ellátogat, ahol a német kancellárral tárgyal. A kormányfőt a külügyminiszter, a gazdasági miniszter, a honvédelmi miniszter és a belügyminiszter is elkíséri. Magyar Péter emellett Dubajba is elutazik, ahol további tárgyalásokat folytat az uniós kormányfőkkel.
Arról is beszélt, hogy benyújtották a 2017-es költségvetést. Hozzátette, hogy
a költségvetésből „kisöprik a régi rendszer utolsó kiváltságait”: megszűnik a volt államfők fejenként több tízmillió forintos kerete”.
Hamarosan benyújtják azt a javaslatot is, amely szerint nem jár élethosszig tartó juttatás annak, aki nem töltötte ki az elnöki mandátumát.
Hozzátette, hogy a költségvetésnek vannak olyan fejezetei, amelyek a kormánytól független szervezeteket érintenek. Ezek forrásairól a parlament dönt. Elmondta, hogy több területen is változtattak, és ennek a költségvetésben is nyoma lesz. Azokat a változásokat azonban, amelyek még nem öltöttek jogi formát, egyelőre nem lehetett átvezetni a költségvetés tervezetében.
- A Nemzeti Színháztól a
- az Operaházon,
- a Nemzeti Filmintézeten át
- a Petőfi Kulturális Ügynökségig
több mint egy tucat intézményben zajlik átvilágítás, amelynek eredményei a költségvetésben is megjelennek majd.
A Magyar Művészeti Akadémia működésének átalakítása alaptörvény-módosítást és mintegy 150 jogszabály módosítását igényli. Az állami kulturális feladatok irányítása visszakerül a minisztériumhoz.
A Magyarságkutató Intézet és a Nemzetstratégiai Kutatóintézet azért szerepel még a régi nevén a költségvetésben, mert átszervezésük még nem öltött jogi formát. Mindkét intézmény átalakul, és új feladatokat is kap.
FRISSÍTJÜK!
(Vg.hu)