Erste-vezér: Mi továbbra is várunk a rendszerváltásra

A tavaly ilyenkorihoz képest negyedével kisebb, 84 milliárd forintos nyereséget ért el az Erste az év első kilenc hónapjában – mutatta be Jelasity Radován, a cég elnök-vezérigazgatója. Ennek a nagy csökkenésnek két fő oka van: az extraprofitadó növekedése, valamint a kamatstop miatti leírás. 

Pedig a bank működési eredménye még nőtt is, a tavaly ilyenkori 186-ról 196 milliárd forintra. A kamatbevételek közel 13, a díj- és jutalékbevételek 4 százalékkal nőttek (168, illetve 109 milliárd forintra), a kiadások pedig 9 százalékkal emelkedtek, 103 milliárdra.

Mi továbbra is várunk a rendszerváltásra

– mondta Jelasity arról, hogy a banki különadó és a tranzakciós illeték megmaradt. 

Ha a kormány tényleg beléptetné az országot az eurózónába, akkor a tranzakciós illeték létezését még nehezebb lesz védeni, de egyelőre csak reménykedni tudnak abban, hogy ha a 2027-es költségvetésben megmaradtak a korábbi különadók és illetékek, 2028-ban ez változni fog.

Lakossági hitelből 60 százalékkal többet helyeztek ki, mint egy évvel ezelőtt, itt leginkább a lakáshitelek nőttek: az új lakáshitelek folyósítása több, mint duplájára nőtt 2025 első kilenc hónapjához képest, 105 százalékkal. Emögött az Otthon Start Program áll, az új jelzáloghitelek mintegy 80 százaléka támogatott volt. De személyi kölcsönből is 40 százalékkal többet folyósítottak idén.

A banknál úgy számolnak, hogy 2027-ben az idei nagy megugrás után lehet egy visszaesés annak betudhatóan, hogy az Otthon Start Programnak vége lesz, és helyette jön a Wekerle Plusz, szigorúbb feltételekkel és 3 helyett 5 százalékos kamattal. 

Úgy terveznek, hogy 2026-ban 3 ezer milliárd forint körül lehet az új jelzáloghitelek mennyisége, jövőre 2 ezer milliárd körül.