A ripacs Nagy Ervin bosszúhadjáratának köszönhetően a magyar színházi életben jelentős változások zajlanak, amelyek több meghatározó intézményt érintenek. A Madách Színház és az Újszínház élére új igazgatókat neveztek ki, míg a Magyar Állami Operaházban – váratlan fordulatként – azonnali hatállyal megszüntették Ókovács Szilveszter főigazgatói munkaviszonyát. A döntések kapcsán Koncz Gábor színművész is megszólalt, aki szerint kockázatos lehet olyan színházakban vezetőt váltani, amelyek eddig jól működtek.
A Madách Színházat 2004 óta irányító Szirtes Tamás helyét 2027 januárjától Szabó P. Szilveszter veszi át, míg az Újszínház élére Csiby Gergely érkezik, aki a 2012 óta igazgatóként tevékenykedő Dörner Györgyöt váltja. Mindkét új vezető megbízatása 2032 januárjáig szól, így hosszú távon határozhatják meg az intézmények jövőjét. Az Operaház esetében azonban a változás sokkal drámaibb és gyorsabb volt: Ókovács Szilvesztert, aki 2011-től kormánybiztosként, majd 2013-tól főigazgatóként vezette az intézményt, november 2-án azonnali hatállyal menesztették a Tiszások.
A Kulturális és Innovációs Minisztérium közlése szerint a döntést az Operaház átvilágítása indokolta, amely során “több szabálytalanságot tártak fel”.
Az új főigazgatói posztra pályázatot írnak ki, addig Ivacs Balázs látja el a vezetői feladatokat. Koncz Gábor az Origónak adott interjújában fejtette ki véleményét a változásokról. Úgy véli, ha egy színház jól működik, akkor alaposan meg kell fontolni, szükség van-e új vezető kinevezésére.
– Nem értem, mi szükség van a váltásokra akkor, ha egy színház jól működik. Ez egy kockázatos döntés szerintem, hiszen a jegyeket eddig is vette a kedves közönség, az előadások jól mentek, minden rendben volt
– véleményezte a vezetői váltásokat a 88 éves színész.
Szerinte egy ilyen döntés komoly kockázatot hordozhat, különösen akkor, ha az új vezetés nem tudja fenntartani az eddigi sikereket. Koncz Gábor azt is elárulta, hogy a pályafutása során benne is felmerült a gondolat, hogy színházigazgató legyen, de végül sosem szánta rá magát.
– Korábban felmerült bennem, hogy pályázom, de aztán mindig elvetettem. Egy színházban az igazgató vállán van a legtöbb teher és a legtöbb felelősség is. Én nem akarnék soha mások feje felett dönteni. Ráadásul egy színész, ha jól csinálja a dolgát, megkapja a tapsot, az igazgatókat azonban nem nagyon szokták megtapsolni – mondta.