A megugró nemzetközi gázárak miatt máris szűknek bizonyulhat a következő időszak rezsivédelmi kerete. Hortay Olivér fideszes országgyűlési képviselő szerint ha maradnak a jelenlegi árak, akkor többletforrásokra lesz szükség.
Kiszámíthatatlan geopolitikai környezetben fut neki a kormány a következő év rezsitámogatási rendszerének. A 2027-es költségvetési törvényjavaslat alapján a kabinet közel 1160 milliárd forintos forrást különített el a Lakossági Rezsivédelmi Alap kiadásaira. Ezt az alapot még az Orbán-kormány hozta létre, a Tisza egyelőre meghagyta, így a lakosság reménykedhet abban, hogy ezen a télen még biztosan megmarad a rezsicsökkentés.
Kérdés, hogy a válságévek tapasztalatai után ez az összeg elegendő mozgásteret biztosít-e a tarifák változatlan fenntartásához, vagy elkerülhetetlen lesz az állami kassza évközi kiegészítése.
A jogszabálytervezet nem nevesíti az alkalmazott alapfeltételezést, de a rendelkezésre álló piaci becslések szerint a pénzügyi tervezés nagyságrendileg 75–80 euró közötti megawattóránkénti gázárral számolhatott. Csakhogy az irányadó holland gáztőzsdén a jegyzések már elérték a 100 eurós sávot. A jövőbeli árpályát továbbra is döntően a nemzetközi politikai folyamatok mozgatják: a közel-keleti feszültség enyhülése vagy az európai uniós szankciós politika változása lefelé nyomhatja az árakat, a konfliktusok eszkalációja viszont azonnali drágulást hozhat.
Hortay Olivér: Többletforrásra lesz szükség!
Hortay Olivér, a Fidesz parlamenti képviselője megkeresésünkre arra világított rá, hogy amennyiben a jelenlegi, magasabb árszint tartóssá válik a világpiacon, szinte bizonyosan többletforrásokra lesz szükség az alap fenntartásához. A költségvetési kockázatokat pontosan jelzi az előző európai energiaválság mintázata. Az Orbán-kormány 2022 nyarán hozta létre a Rezsivédelmi Alapot, amelybe az elszabaduló energiaárak kivédésére már abban az évben mintegy 670 milliárd forint irányított. De az igazi kihívás a 2023-as állami költségvetést érte.
A parlament által eredetileg elfogadott 670 milliárd forintos előirányzatához képest jelentősen meg kellett emelni a keretet a drasztikus áremelkedés miatt. A kormány az év végén kénytelen volt rendeleti úton beavatkozni, és csaknem a négyszeresére emelni a forrást,
így a 2023-as rezsivédelmi keret végül elérte a 2610 milliárd forintot.
A 2027-es költségvetésbe betervezett 1160 milliárd forint alapján elképzelhető, hogy a döntéshozók nem számolnak a 2022–2023-as árcsúcsok megismétlődésével. Ugyanakkor a 75–80 eurós kiinduló árszinttel és a 100 eurós aktuális piaci árakkal számolva a pénzügyi puffer vékony. Ha az energiapiacok nem nyugszanak meg, a kormánynak ismét a korábbi válságkezelő forgatókönyvekhez kell majd nyúlnia, és további összeget kell átirányítania a rezsivédelmi alapba.
Az idei télen még Oroszországból érkező földgázzal fűthetünk. Orbán Anita egy minapi interjúban jelezte, hogy Magyarország 2027 őszén válna le az energiahordozóról, ami ismét új helyzetet teremthet majd az energiapiacon.
(MNO)