Alapvető jogosultsági feltételről közölt egymásnak ellentmondó információkat a kormányzati kommunikáció és a Wekerle Pluszról szóló rendelet. Egy friss videó alapján olyanok előtt is megnyílhatna a kedvezményes lakáshitel lehetősége, akiket a jelenlegi szabályozás kizár. Egyelőre nem világos, hogy váratlan könnyítésről vagy téves tájékoztatásról van szó. A mostani ellentmondás tisztázása különösen fontos lehet azoknak, akik korábbi lakástulajdonuk miatt eddig úgy tudták, hogy nem jogosultak a Wekerle Pluszra - írja a Világgazdaság.
Komoly kérdéseket vet fel a Wekerle Plusz lakáshitelről közzétett legújabb kormányzati tájékoztatás. Szondi Vanda egy Facebook-videóban arról beszél, hogy a támogatott kölcsönt az is igénybe veheti, akinek a korábbi vagy jelenlegi lakástulajdonban fennálló részesedése nem haladta meg az 50 százalékot. Csakhogy a hatályos kormányrendelet ennél szigorúbb feltételt tartalmaz: már az 50 százalékos tulajdoni hányad is kizáró ok lehet.
A felvételt a rendelkezésünkre álló adatok szerint már több mint 105 ezerszer indították el, és mintegy 1400 reakció érkezett rá. A videó nagyjából egy napja elérhető, a vitatott tájékoztatást pedig ez idő alatt nem korrigálták.
Szondi Vanda arra a kérdésre, hogy ki veheti igénybe a Wekerle Plusz vásárlási és építési hitelt, a következőket mondja: "A Wekerle Plusz vásárlási és építési hitelt bárki igénybe veheti, aki
- 18 és 45 év között van,
- vagy egyáltalán nem volt még lakása
- vagy a jelenleg, illetve korábban a nevén lévő lakás értéke nem haladta meg a 30 millió forintot,
- vagy a tulajdonrésze nem volt több 50 százaléknál
– sorolta a Magyarország Kormánya hivatalos Facebook-oldalon a kormányszóvivő. Ez utóbbi kitétel azonban teljesen új elemként jelent meg a kormányzati kommunikációban.
Egyetlen szó dönthet a kedvezményes hitelről
A különbség első látásra jelentéktelennek tűnhet, jogi szempontból azonban egyáltalán nem az. A 298/2026. (X. 27.) kormányrendelet 11. paragrafusa ugyanis egyértelműen úgy rendelkezik, hogy a kölcsön csak akkor igényelhető, "ha az érintett korábban sem rendelkezett lakásban 50 százalékot elérő tulajdoni hányaddal."
Ez azt jelenti, hogy főszabály szerint egy 49 százalékos tulajdonrész még nem akadály, az 50 százalékos viszont már igen. A videóban ismertetett feltétel alapján ezzel szemben az utóbbi esetben is járhatna a támogatás. A különbség különösen azoknál lehet jelentős, akik például
- öröklés
- vagy korábbi közös ingatlanvásárlás
révén pontosan felerészben váltak egy lakás tulajdonosává. A rendelet ugyan tartalmaz kivételeket, például bizonyos, legfeljebb 30 millió forint értékű ingatlanok esetében, ezek azonban nem jelentik az 50 százalékos korlát általános eltörlését. Közös igénylésnél ráadásul az ugyanazon lakásban fennálló tulajdoni hányadokat össze is kell számítani.
A legfontosabb kérdés tehát az, hogy a kormány valóban szélesíteni kívánja-e a jogosultak körét, vagy a videóban pontatlanul ismertették a szabályokat.
Az előbbi esetben a rendelet módosítására is szükség lenne, ennek azonban a jelenleg hatályos szövegben nincs nyoma. A kormány hivatalos Wekerle Plusz-tájékoztató oldala is az 50 százalékot el nem érő tulajdoni hányadot nevezi meg a főszabály szerinti megengedett mértékként.
Szigorúbb feltételekkel érkezett a Wekerle az Otthon Startnál
A Wekerle Plusz október 28-án indult el az Otthon Start fokozatos kivezetésével párhuzamosan. A korábbi program fix 3 százalékos kamatozással biztosított kedvezményes lakáshitelt, az új konstrukció azonban több ponton szigorúbb feltételeket szab.
A Wekerle Plusz a 18 és 45 év közötti fiatalokat célozza, legfeljebb 50 millió forintos hitelösszeggel és maximum 25 éves futamidővel. Használt lakás vásárlásakor az ügyfél által fizetendő kamat 5 százalék, új lakás vásárlásakor vagy építésekor 3 százalék.
A megvásárolható lakások értékhatára 100 millió, az egylakásos lakóépületeké 150 millió forint, a négyzetméterár pedig főszabály szerint nem haladhatja meg az 1,5 millió forintot.
A hitelhez nem szükséges házasságot kötni vagy gyermeket vállalni, ugyanakkor az életkori, tulajdonosi és egyéb jogosultsági feltételeknek meg kell felelni. A Portfolio korábbi összehasonlítása arra is rámutatott, hogy míg az Otthon Start a korábbi tíz év lakástulajdonát vizsgálta, addig a Wekerle Plusznál a teljes korábbi tulajdonszerzést figyelembe veszik.
Az Otthon Start kivezetése szintén szigorú határidőkkel történt.
A korábbi program keretében az új lakásvásárlási szerződéseket legkésőbb október 31-ig lehetett megkötni, az ezekhez kapcsolódó hitelkérelmeket pedig átmeneti szabályok alapján november 15-ig lehet benyújtani.
A két program közötti különbség ezért nem csupán a kamatokban, hanem abban is megmutatkozik, hogy kik juthatnak hozzá az államilag támogatott finanszírozáshoz. A mostani ellentmondás tisztázása különösen fontos lehet azoknak, akik korábbi lakástulajdonuk miatt eddig úgy tudták, hogy nem jogosultak a Wekerle Pluszra.
A kormányzati videó alapján számukra kedvezőbb szabályozás körvonalazódhat, a hatályos rendelet azonban ezt egyelőre nem támasztja alá. A kérdés tisztázásáig a jogosultság megítélésénél a jogszabály rendelkezései az irányadók.
(Vg.hu)