Akár komolyabb sérelemdíjat is követelhetnek azok, akiket tévesen tüntettek fel állambiztonsági hálózati személyként a november 4-én elindított Nyitottakták.hu adatbázisában – derült ki ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogásznak a Magyar Nemzet megkeresésére adott elemzéséből.
A szakértő szerint az ügyben nem csupán adatkezelési hibáról van szó: a téves besorolás az érintettek jó hírnevét és személyiségi jogait is sérthette.
A lap cikkében emlékeztett, hogy nagy port kavart, amikor kiderült, hogy az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL) által közzétett adatbázisban mintegy 160 olyan ember neve jelent meg a hálózati személyek között, akiket valójában az állambiztonság megfigyelt. Vagyis
a kommunista diktatúra áldozatait tévesen az együttműködők közé sorolták.
Ifj. Lomnici Zoltán Magyar Nemzetnek adott értékelése szerint ez különösen súlyos tévedés, hiszen az ügynökmúltra utaló besorolás alkalmas arra, hogy alapvetően megváltoztassa egy ember társadalmi megítélését. “A megfigyelt személy hálózati személyként való megjelenítése az együttműködés látszatát kelti, holott az érintett a diktatúra áldozatának minősült” – mutatott rá a szakértő.
Polgári peres eljárások jöhetnek
Az alkotmányjogász szerint a tévesen besorolt személyek elsősorban polgári peres úton érvényesíthetik jogaikat.
A Polgári törvénykönyv alapján kérhetik a jogsértés megállapítását, a további jogsértéstől való eltiltást, megfelelő elégtétel adását, valamint sérelemdíj megítélését - sorolta
A sérelemdíj követeléséhez a személyiségi jog megsértésén túl nem szükséges további hátrányt bizonyítani. A sérelemdíj megítélése azonban nem automatikus: a bíróság az eset összes körülményét mérlegeli, és indokolt esetben a pénzbeli elégtételt mellőzheti is.
Ifj. Lomnici azt is hangsúlyozta: a bíróság mérlegelheti a jogsértés súlyát, a nyilvánosság mértékét, az adatkezelő felróhatóságát és azt is, milyen hatással volt a téves besorolás az érintett életére.
Az elhunytak hozzátartozói is bírósághoz fordulhatnak
Ifj. Lomnici szerint a Polgári törvénykönyv alapján kegyeleti jogi pert indíthatnak, ha a téves ügynökbesorolás sérti a halott emlékét.
A kegyeleti jog ugyanis nemcsak az elhunyt személyének tiszteletét, hanem a róla kialakult emlékkép védelmét is szolgálja.
A családtagok ezért kérhetik a jogsértés bírósági megállapítását, elégtételt, és megfelelő jogalap esetén sérelemdíjat is. Az alkotmányjogász arra is felhívta a figyelmet, hogy az érintettek és az elhunytak hozzátartozói a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH) is panasszal fordulhatnak. A hatóság kivizsgálhatja az adatkezelés jogszerűségét, megállapításai pedig egy későbbi polgári perben is felhasználhatók.
Nehéz lehet bizonyítani a szándékosságot
Ifj. Lomnici szerint elvileg a hibás adatközlésért felelős személyek büntetőjogi felelőssége is felmerülhet. A téves ügynökbesorolás alkalmas lehet a becsület csorbítására, így a rágalmazás tényállása is szóba kerülhet. Elhunyt személy esetében akár a kegyeletsértés lehetősége is felvetődhet.
Ugyanakkor az alkotmányjogász arra is kitért, hogy a büntetőjogi felelősségre vonásnak komoly akadálya lehet, hogy ezek a bűncselekmények szándékosságot feltételeznek. Ha a téves adatok informatikai vagy adatfeldolgozási hibából eredő, jóhiszemű tévedés következtében kerültek nyilvánosságra, a szándékosság bizonyítása rendkívül nehéz - derült ki az összeállításból.
(Magyar Nemzet)
Kedves Olvasóink!
A legnagyobb támogatás számunkra az, ha direktben keresitek portálunkat, amiért hálásak is vagyunk.
Igyekszünk azoknak is megfelelni, akik a közösségi oldalakon keresik a híreket, ezért elindítottuk a Messenger csatornánkat.
Közvetlenül elküldjük neked a nap legfontosabb cikkeit portálunkról.
Köszönjük ha feliratkoztok!
Nektek egy kattintás, nekünk hatalmas segítség.