Nem írta alá a köztársasági elnök az Országgyűlés által november 3-án elfogadott, az állami vagyon védelmét célzó törvényt, hanem előzetes normakontrollra küldte az Alkotmánybírósághoz. Az államfő szerint a jogszabály több ponton sértheti a tulajdonhoz való jogot és a jogbiztonságot, különösen a befektetési alapok alapkezelőváltásának és a kisebbségi részvényesek védelmének szabályozásával. Azt is kifogásolta, hogy a törvényt mindössze 26 óra alatt, társadalmi és szakmai egyeztetés nélkül fogadták el. Figyelmeztetett, hogy az ilyen beavatkozások a magyar pénzügyi rendszer iránti befektetői bizalmat is megingathatják.
Az Országgyűlés által november 3-án elfogadott, az állami vagyon és az állami hátterű finanszírozás védelmét és megerősítését célzó törvényt nem írta alá a köztársasági elnök, hanem előzetes normakontrollra az Alkotmánybírósághoz küldte. Az államfő két fontos rendelkezés alkotmányosságával kapcsolatban fogalmazott meg kifogásokat: az egyik a zártkörű befektetési alapok alapkezelőváltására, a másik a részvénytársaságokban jelentős befolyást szerző tulajdonosok vételi ajánlattételi kötelezettség alóli mentesítésére vonatkozik.
A két kifogásolt rendelkezés
Az első kifogásolt rendelkezés szerint a befektetési jegyek tulajdonosainak 60 százaléka kikényszeríthetné egy zártkörű befektetési alap alapkezelőjének leváltását. A köztársasági elnök szerint a szabályozás nemcsak az újonnan létrejövő, hanem a már működő alapokat is érintheti, ráadásul olyanokat is, amelyek egyáltalán nem, vagy csak részben kezelnek állami hátterű vagyont.
Az államfő szerint ez sértheti a jogbiztonság részét képező bizalomvédelem elvét, valamint a fennálló szerződésekbe történő beavatkozásra vonatkozó alkotmányos követelményeket. A szabályozás emellett a kisebbségi befektetők és az alapkezelők tulajdonhoz való jogát, illetve vagyoni értékű jogait is sértheti. Az indítvány arra is felhívja a figyelmet, hogy a törvény egyes rendelkezései hiányosan vagy nem kellően egyértelműen fogalmaznak, ami a normavilágosság és a hatékony jogorvoslathoz való jog követelményét is felveti.
A MÁSIK KIFOGÁSOLT RENDELKEZÉS A RÉSZVÉNYTÁRSASÁGOKBAN JELENTŐS BEFOLYÁST SZERZŐ TULAJDONOSOK VÉTELI AJÁNLATTÉTELI KÖTELEZETTSÉGÉT ÉRINTI.
A hatályos szabályok szerint az ilyen tulajdonosoknak ajánlatot kell tenniük a társaság kisebb részvényesei számára is, az új törvény azonban bizonyos esetekben mentesítené őket ez alól.
A köztársasági elnök szerint a módosítás nem csupán az alapkezelőváltáshoz kapcsolódó esetekben, hanem annál szélesebb körben is lehetővé tenné a kötelezettség alóli mentesülést. Ez sértheti a kisebbségi részvényesek tulajdonhoz való jogát és az őket megillető társasági jogi védelmet. Különösen aggályosnak tartja, hogy a törvény a már részvényekkel rendelkező befektetők jogos elvárásait is figyelmen kívül hagyhatja, akik a tulajdonrészük megszerzésekor még a korábbi szabályozás alapján hozták meg döntésüket.
Az államfő kitért a törvény további rendelkezéseire is, különösen a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezetének megszüntetésével kapcsolatos szabályokra és azok lehetséges következményeire. Ezekkel kapcsolatban azonban a rendelkezésére álló információk és a hatályos jogszabályi környezet alapján nem talált olyan súlyos alkotmányossági problémát, amely miatt az Alkotmánybírósághoz kellett volna fordulnia.
A körülmények sem megfelelők
A köztársasági elnök külön felhívta a figyelmet arra, hogy a jogszabályt kivételes eljárásban fogadta el az Országgyűlés. A törvényjavaslat benyújtása és elfogadása között mindössze mintegy 26 óra telt el, miközben sem társadalmi, sem szakmai egyeztetésre nem került sor.
AZ ÁLLAMFŐ SZERINT A RENDKÍVÜL GYORS ELFOGADÁS INDOKOLTSÁGA SEM AZ EGYEZTETÉSEK HIÁNYÁBAN, SEM MAGÁBÓL A TÖRVÉNY SZÖVEGÉBŐL NEM ÁLLAPÍTHATÓ MEG.
Különösen nehezen indokolható a szabályozás alkalmazása olyan befektetési alapokra, amelyek egyáltalán nem kezelnek állami forrásokat, hiszen ezek esetében a törvény címében megjelölt cél sem szolgálhat magyarázatként a beavatkozásra.
A köztársasági elnök a konkrét törvény kapcsán, de a jövőbeni jogalkotásra vonatkozóan is óvatosságra intett. Álláspontja szerint a pénzpiaci szabályok állami érdekből történő, közhatalmi eszközökkel megvalósított befolyásolása vagy torzítása általánosságban is alááshatja a magyar pénzügyi rendszer iránti bizalmat. Arra figyelmeztetett, hogy a magyar intézményi rendszer korábbi működési zavarainak fennmaradása, illetve újbóli megjelenése elbizonytalaníthatja a nemzetközi befektetőket abban, hogy a magyar állam valóban tiszteletben tartja-e a piaci működés alapvető feltételeit.
Az Alkotmánybíróság feladata most annak vizsgálata, hogy a köztársasági elnök által kifogásolt rendelkezések összhangban állnak-e az Alaptörvénnyel.