Éles hangú nyílt levélben fordult Gajdos László élő környezetért felelős miniszterhez az Országos Erdészeti Egyesület (OEE), miután a tárcavezető az ATV Egyenes Beszéd című műsorának november 11-i adásában kijelentette, hogy az elmúlt 16, 30, sőt száz évben „ész nélkül vágtuk ki az erdőket Magyarországon”.
Az 1866 óta működő szakmai szervezet szerint a miniszter kijelentése hamis képet fest a magyar erdőgazdálkodás elmúlt évszázadáról, és számos erdészt személyesen is megbántott.
Az egyesület közölte, hogy a televíziós interjú után sok tagjuk és szakmabeli kereste meg őket azzal a kérdéssel, reagálnak-e a miniszter szavaira. A szervezet végül úgy döntött, hogy nyílt levélben, konkrét adatokkal cáfolja Gajdos állítását.
Az Országos Erdészeti Egyesület szerint a miniszter kijelentésének éppen az ellenkezőjét mutatják a hazai erdőgazdálkodás adatai. Mint írták, Magyarország erdőterülete 1921-ben még 1,1 millió hektár volt, 2024-re azonban 1,96 millió hektárra növekedett. Ez közel 80 százalékos gyarapodást jelent. A szervezet arra is felhívta a figyelmet, hogy a hazai erdőkben található faállomány mennyisége ma már meghaladja a 400 millió köbmétert, ami több mint másfélszerese a negyven évvel ezelőttinek.
Az egyesület adatai szerint 2000 óta a fakitermelés minden évben az éves növedék kétharmada alatt maradt, 2025-ben pedig annak mindössze 58 százalékát tette ki. Ráadásul a száz évnél idősebb erdők területe az elmúlt két évtizedben megduplázódott: 71 ezer hektárról 140 ezer hektárra emelkedett. Az erdészek szerint ezek az adatok egyértelműen cáfolják azt a képet, amelyet Gajdos László felvázolt.
A szakmai szervezet emlékeztetett arra is, hogy a trianoni békeszerződés után Magyarország évtizedeken át tűzifaimportra szorult, és csak az 1970-es évek elején vált önellátóvá ezen a területen.
Az erdőterület növekedése szerintük nem magától következett be: erdészek és erdőtulajdonosok nemzedékei telepítették, nevelték és gondozták a magyar erdőket.
Az egyesület hangsúlyozta, hogy a magyar erdőgazdálkodás történetében számos olyan szakember dolgozott, aki nemcsak az erdők gyarapításáért, hanem a természetvédelem fejlődéséért is sokat tett. Példaként említették Kaán Károly erdőmérnököt, aki a trianoni békeszerződés után meghirdette az Alföld fásításának programját, és akinek szakmai elképzeléseire az 1935-ös, erdőkről és természetvédelemről szóló törvény is épült.
Felidézték Roth Gyula soproni professzor munkásságát is, aki már 1936-ban a folyamatos erdőborítást biztosító gazdálkodási módszerekkel kísérletezett. Ez éppen annak a szemléletnek az előfutára volt, amelyet Gajdos László is előnyben részesítene.
A szakmai szervezet ugyanakkor nem vitatja, hogy a magyar erdőgazdálkodásban változtatásokra van szükség. Mint hangsúlyozták, korábbi közleményükben maguk is elismerték a kritikák egy részének jogosságát. Szerintük azonban különbséget kell tenni a szakmai reformok szükségességének elismerése és az elmúlt évszázad erdészeti munkájának általános elítélése között.
Az Országos Erdészeti Egyesület azt is kifogásolta, hogy Gajdos László televíziós interjújában a civil természetvédő szervezetekkel való együttműködés fontosságáról beszélt, az erdészeket azonban nem említette partnerként. Pedig a miniszter augusztusban, az egyesület 156. vándorgyűlésén még arról beszélt, hogy az erdők ügyében nem lehet tartós eredményt elérni az erdészek nélkül.
A szervezet most arra kéri a tárcavezetőt, hogy a gyakorlatban is tartsa magát ehhez az állásponthoz. Az egyesület szerint az erdőgazdálkodás átalakítása nem történhet egyik napról a másikra. A folyamatot egy tartályhajó megfordításához hasonlították: a kormányt gyorsan el lehet fordítani, a hajó azonban csak lassan változtat irányt.
Az erdészek ugyanakkor több kérdésben egyetértenek a miniszterrel. Támogatják például a fával fűtő családok biztonságos ellátását, a hazai faipar működésének biztosítását, az erdőtelepítéseket, valamint az erőművi faégetés felülvizsgálatát.
A szervezet két konkrét kérést fogalmazott meg:
a kormány a természetvédő civilek mellett az erdészeti szakma álláspontját is vegye figyelembe a döntéseknél, továbbá Gajdos László személyesen is egyeztessen az egyesület képviselőivel.
Ehhez akár egy félnapos erdei sétát is felajánlottak a miniszternek, amelyen bemutatnák, hogyan dolgoznak az erdészek, és miért igényelnek évtizedeket bizonyos erdőgazdálkodási változtatások.
Kedves Olvasóink!
A legnagyobb támogatás számunkra az, ha direktben keresitek portálunkat, amiért hálásak is vagyunk.
Igyekszünk azoknak is megfelelni, akik a közösségi oldalakon keresik a híreket, ezért elindítottuk a Messenger csatornánkat.
Közvetlenül elküldjük neked a nap legfontosabb cikkeit portálunkról.
Köszönjük ha feliratkoztok!
Nektek egy kattintás, nekünk hatalmas segítség.