Sajátos matematikai logikával értékelte a hazai üzemanyagpiac helyzetét Magyar Péter péntek reggel a Kossuth rádió műsorában. A kormányfő úgy fogalmazott, hogy a benzin ára radikálisan csökkent, jelenleg 600 forint alatt, a korábbi 595 forintos védett ár környékén mozog, és a kőolaj árának világpiaci csökkenésével a dízel is követi ezt a trendet.
A miniszterelnök szerint a közeljövőben tovább esik majd a gázolaj ára, mert a Mol kijavította a százhalombattai finomító korábbi hibáját, a teljes kapacitással működő üzem pedig enyhíti a dízelhiányt.
Mindebből azt a következtetést vonta le, hogy a kormány jó döntést hozott a hatósági árkorlát nyári felszámolásával, hiszen kútbezárások nélkül, havi ötvenmilliárd forintos költségvetési kiadást megspórolva kezelte a helyzetet, a többit pedig elvégzi a piac.
A kormányfő okfejtése leginkább talán ott sántít, hogy a benzin aktuális árát kiragadva próbálja igazolni a védett áras rendszer június végi kivezetését, a gázolaj árszintjét viszont nagyvonalúan elhallgatja az összevetésből. A szakportálok pénteki adatai szerint a 95-ös benzin országos átlagára valóban 598 forinton áll – pénteken egyébként már nem is csökkent tovább –, csakhogy a védett ár június 27-i eltörlésekor a benzin piaci ára még 580, a gázolajé pedig 593 forint volt.
A Tisza-kormány tehát egy viszonylag nyugodt piaci pillanatban vette el a védő intézkedést, amikor az üzemanyagárak tizenöt-huszonkét forinttal a hatósági plafon alatt jártak, és éppen a nyár végi, őszi drágulás idején hagyta valamelyest elszállni az árakat. Ennek következménye a dízel esetében a leglátványosabb: a gázolaj pénteki, egyforintos korrekció után kialakult 702 forintos literenkénti átlagára nyolcvanhét forinttal haladja meg az egykori 615 forintos védett árat, és több mint száz forinttal drágább a benzinnél.
Ugyancsak tévesen várja a miniszterelnök a Mol százhalombattai finomítójának műszaki helyreállításától a hazai dízelárak érdemi letörését.
Ahogy a Mol harmadik negyedéves gyorsjelentése kapcsán beszámolt, a Dunai Finomító tavaly őszi tűzesetben megsérült kulcsüzeme, az AV–3-as desztilláló nem mostanában, hanem már október végén újra teljes kapacitással munkába állt, és érdemes hozzátenni, hogy már szeptember végén elindult a gázolaj-kihozatalt harminc százalékkal növelő új kokszolóegység a horvátországi Rijekában. A hazai dízelárak mégis éppen október végén és november elején szöktek fel 720 forint fölé, ami persze lehet annak a következménye, hogy még a drágán betárolt készletek futottak ki.
Azt is fel kell idézni, hogy a gázolajhiány és a magas árszint nem egy magyarországi karbantartási probléma következménye, hanem egész Európát sújtó strukturális kínálati válság. A Közel-Kelet és Oroszország együttes nettó dízelexportja éves összevetésben több mint hatvan százalékkal, napi 1,3 millió hordóval zuhant be, Moszkva pedig folyamatosan meghosszabbítja kivitelének korlátozását.
Az áruhiány miatt pedig a kőolaj árának elmúlt napokban tapasztalt esése nem feltétlenül szivárog át a gázolaj nagykereskedelmi árába. Hiába esett a Brent típusú olaj hordónkénti jegyzése az október végi 117 dolláros csúcsról két hét alatt több mint húsz százalékkal, 93 dollár környékére, a késztermékként jegyzett dízel ára a nemzetközi tőzsdéken beragadt.
A gázolaj nyersolajhoz viszonyított finomítói felára jelenleg is történelmi magasságban, hordónként nyolcvan dollár fölött jár.
Ráadásul a hazai nagy- és kiskereskedelmi árréspuffer szeptember végére gyakorlatilag eltűnt, így a beszerzési árak minden rezdülése azonnal megjelenik a töltőállomásokon. A magyar dízelár ellátásbiztonsági okokból sem szakadhat le a környező országoké szintjéről: a jelenlegi ár csupán nyolc forinttal alacsonyabb a régiós átlagnál, Szlovákiában és Szlovéniában pedig olcsóbb a tankolás. Ha a hazai gázolaj ennél jóval olcsóbbá válna, az azonnal beindítaná a nemzetközi tranzitforgalom és a határ menti autósok üzemanyag-turizmusát, ami napok alatt fizikai készlethiányhoz vezetne a feszes magyar piacon.
Ez az indok az egyik alapja annak, hogy a hazai árak viszonylagos szinkronban mozognak a környező országokéval, persze a védett árak rendszerében a jogszabály kikötötte, hogy csak magyar rendszámmal volt igénybe vehető a garantáltan alacsony árú tankolás. Egy másik lényeges ok az adóbevételek, kiváltképp az áfa központi költségetésbe áramlása, ami alacsonyabb áraknál kisebb hasznot hajtana.
Ingatag lábakon áll a miniszterelnök által emlegetett olajáresés érve is, hiszen a múlt heti olajár-korrekciót csupán a diplomáciai enyhülésbe vetett befektetői remények fűtötték.
Péntek hajnalban azonban mind a közel-keleti, mind a kelet-európai fronton kijózanító fordulat történt. Az iráni Forradalmi Gárda bejelentette, hogy csapást mért az Egyesült Államok bahreini radarrendszerére, válaszul egy dél-iráni adótorony elleni amerikai légitámadásra, a Hormuzi-szorosban pedig a tízszeresére ugró hajóbérleti díjak és az aknamezők bénítják a szállítást.
Ezzel egy időben péntekre virradó éjjel tömeges ukrán dróntámadás érte az orosz energetikai infrastruktúrát: lángba borult a Lukoil volgográdi olajfinomítója, alig néhány nappal azután, hogy a jaroszlavli nagyfinomító kőolaj-lepárlóját is kilőtték.
Az orosz finomítói kapacitások fizikai pusztulása tovább szűkíti az európai dízelkínálatot, az amerikai–iráni tűzpárbaj kiújulása pedig bármelyik pillanatban visszapattinthatja az olajárakat – így a magyar autósoknak aligha érdemes a kormányfő által még a választási kampányban megígért 480 forintos üzemanyagárakra várniuk a kutakon.
(MNO)
Kedves Olvasóink!
A legnagyobb támogatás számunkra az, ha direktben keresitek portálunkat, amiért hálásak is vagyunk.
Igyekszünk azoknak is megfelelni, akik a közösségi oldalakon keresik a híreket, ezért elindítottuk a Messenger csatornánkat.
Közvetlenül elküldjük neked a nap legfontosabb cikkeit portálunkról.
Köszönjük ha feliratkoztok!
Nektek egy kattintás, nekünk hatalmas segítség.