Már 2010-ben érzékelték a végrehajtói rendszer problémáit, ezért több jogszabály-módosítással is igyekeztek átláthatóbbá tenni annak működését – erről beszélt Navracsics Tibor a végrehajtási ügyeket vizsgáló parlamenti bizottság előtt. A korábbi igazságügyi miniszter szóváltásba keveredett Toroczkai Lászlóval, a testület Mi Hazánk-os elnökével, aki szerint egyértelmű, hogy rendszerszintű problémák voltak a végrehajtói kar működésében. Navracsics visszautasította, hogy hárítaná a felelősséget.
Már a második Orbán-kormány megalakulásakor érzékelték, hogy a bírósági végrehajtói rendszer számos problémával küzd, ezért több jogszabály-módosítással igyekeztek átláthatóbbá tenni annak működését – erről beszélt Navracsics Tibor a végrehajtási ügyeket vizsgáló parlamenti bizottság előtt. A korábbi igazságügyi miniszter ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a végrehajtói karral nem állt közvetlen kapcsolatban, és emlékei szerint a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara akkori elnökével sem folytatott érdemi megbeszéléseket.
Navracsics felidézte, hogy 2010-ben, a kormányváltás idején elsősorban az alkotmányos rendszer átalakítása, valamint a devizahitelesek helyzete jelentette a legsürgetőbb feladatot.
Mint mondta, a végrehajtói rendszer problémái ekkor még nem számítottak a legfontosabb vagy legérzékenyebb kérdések közé, ugyanakkor már látható volt, hogy az 1995 óta működő szabályozás több ponton változtatásra szorul.
Már 2010-ben gondok voltak a végrehajtói pályázatokkal
A volt miniszter szerint különösen a végrehajtói álláspályázatok elbírálásának átláthatósága vetett fel aggályokat. Úgy fogalmazott, hogy a pályázatok elbírálása bizonytalan volt, illetve nem rendelkezett kellő mértékű átláthatósággal.
Ennek orvoslására 2011-ben miniszteri rendeletet adtak ki, amely objektívebb és szakmailag megalapozottabb pályázati eljárást írt elő.
Navracsics beszámolt arról is, hogy 2011-ben törvényi szinten átalakították a végrehajtói kamarán belüli fegyelmi rendszert, majd egy 2012-es törvénymódosítással egyetemi jogi végzettséghez kötötték a végrehajtói kinevezéseket. Korábban ugyanis elegendő volt a felsőfokú végzettség, annak nem kellett jogi jellegűnek lennie.
A korábbi tárcavezető elmondta, hogy 2013-tól már egy átfogóbb végrehajtási reform előkészítésén dolgoztak, amelyet később utódja, Trócsányi László vitt tovább.
Navracsics szerint jelentősen csökkent a végrehajtások száma
A meghallgatáson a devizahitelesek helyzetének rendezéséről is szó esett. Navracsics emlékeztetett arra, hogy a kormány többek között a végtörlesztéssel, az árfolyamgáttal, a Nemzeti Eszközkezelő létrehozásával, valamint kilakoltatási moratóriumokkal igyekezett kezelni a kialakult helyzetet.
A volt miniszter állítása szerint 2013-ra és 2014-re radikálisan csökkent a végrehajtások, illetve a végrehajtással záruló ügyek száma. Úgy vélte, ez nagyrészt a kormányzati intézkedéseknek volt köszönhető, amelyek jelentősen hozzájárultak a devizahitelesek nagy része helyzetének rendezéséhez.
Hozzátette ugyanakkor, hogy számos, különleges feltételekkel vagy kisebb pénzintézetekkel kötött hitelszerződés esetében továbbra is maradtak megoldatlan problémák.
Szóváltás Toroczkai Lászlóval
A meghallgatáson szóváltás is kialakult Navracsics Tibor és Toroczkai László, a vizsgálóbizottság Mi Hazánk-os elnöke között. Toroczkai arra szólította fel a korábbi igazságügyi minisztert, hogy ne hárítsa a felelősséget, mivel szerinte egyértelmű, hogy rendszerszintű problémák voltak a végrehajtói kar működésében.
A morális leckéztetést tudomásul veszem, bár nem tartom célravezetőnek
– reagált Navracsics, aki visszautasította, hogy hárítaná a felelősséget. Mint mondta, nem hárít, hanem az igazat mondja.
Navracsics hangsúlyozta, hogy miniszterként ugyan az igazságügyért felelős államtitkár útján rálátása volt a végrehajtói kar működésére, a kamarával való kapcsolattartást alapvetően Répássy Róbert államtitkár végezte. Állítása szerint a felmerülő problémákat elsősorban jogalkotási eszközökkel próbálták kezelni.
(MNO)