Olyan világrendváltás van, ami Trianon óta nem volt. Az elmúlt száz év most ér véget, és még föl sem tudjuk mérni, merre fordul a világ. Ebben a helyzetben a lehető legrosszabb ütemérzékről tett tanúbizonyságot a magyar társadalom, amikor hatalomba juttatott egy ilyen teljesen zűrös társaságot, ami a viharos tengeren egy léket kapott hajóhoz kötötte a magyar csónakot, és nem is látja a vihart – mondta a Demokratának Budaházy György. Úgy látja: össze kellett volna zárni Novák Katalin mögött.

– Megdöbbentő módon az 1957-ben 24 évesen kivégzett medikát, Tóth Ilonát gyilkosnak tartó Eörsi Lászlót október 23. alkalmából a Magyar Érdemrend tisztikeresztje polgári tagozatával tüntette ki a globalista rezsim. Milyennek látja 1956 társadalmi megítélését?
– Azt hihetnénk, hogy ennyi idő után már a helyére került a nemzeti közemlékezetben, de amíg a kommunista gyilkosok, a rendszerük haszonélvezői és a leszármazottaik, neveltjeik háborítatlanul élhetnek, addig ez sem fog nyugvópontra jutni. Már megint ott tartunk, hogy amit a jobboldali, nemzeti kormány elkezdett felépíteni, azt a hazugságokkal hatalomra jutó baloldal meghamisítja és tönkreteszi. Az Orbán-kormány az egyoldalú és történelemhamisító Nagy Imre-kultuszt elkezdte kiegyensúlyozni, ilyen szempontból 1956 kommunikációja helyrebillent, de az említett kitüntetés jelzi, hogy a különböző narratívákból még mindig nem született közmegegyezés.
– És 2006-ról?
– Arról pláne nem, hiszen sokan vannak, akik akkor és ma is az akkori hatalomnak szurkoltak és szurkolnak. Sajnos sokáig erősen élt egy nagyon rossz fideszes narratíva is, miszerint felelőtlen elemek vagy provokátorok randalíroztak, akiket október 23-án a rendőrök rátoltak a békés megemlékezőkre. Valójában a rendőrök támadtak rá a tüntetőkre, akiknél betelt a pohár. A rátolás legfeljebb úgy igaz, hogy az ellenállók logikusan hátráltak arra, amerre a jobboldali tömeg volt mögöttük, de 2006. október 23-án is a rendőrök támadtak rá a békésen tüntető emberekre az Alkotmány utcában, majd a Bajcsy-Zsilinszky úton; ezt videófelvétel is bizonyítja, amit a 2006 – A terror napjai című filmünkbe is bevágtunk, és bekerült Siklósi Beatrixék Velünk is megtörténhet? című dokumentumfilmjébe is. A tüntetők nem hagyták magukat, fölvették a harcot, mert torkig voltak a hazugságokkal és a rendőrterrorral. Ezeket a 2010 után előkerült, Gyurcsányék által titkosított, de a Fidesz-kormány által nyilvánosságra hozott dokumentumok némelyike is bizonyítja. Meggyőződésem szerint 2006-ban jogos felkelés történt egy olyan liberális rendszer ellen, amilyen ma is épül Magyarországon. A külföldi tőke térhódítása, egyre agresszívabb LMBTQ(P)-nyomulás, hazugságok, jogkorlátozó önkény – akkor is ebből lett elege a nemzeti oldalnak. Magyar Péter hiába próbál nemzeti színekbe öltözni, a legrosszabb baloldali, szélsőliberális elmebeteg társaság került hatalomra.
– A folytonosságot jelzi, hogy Gergényi Péter bűnügyi helyettese a globalista adminisztráció rendészeti államtitkára lett…
– Az, hogy Gergényi egy napra sem került börtönbe, jelzi, hogy az elszámoltatás el lett sikkasztva 2010 után is. Hogy lehetett megúszni azokat a borzalmas bűncselekményeket, amiket a rendőrök elkövettek 2006-ban? Ha ma alig titkoltan kényszervallatás céljával be lehet börtönözni embereket, ahogy egyébként a mi ügyünkben is történt, akkor az ő esetében, illetve az akkori eseményekben részt vevő rendőrök esetében is meg lehetett volna tenni. Az igazságszolgáltatásban a rendőrségtől a bíróságig máig nem történt rendszerváltás. Most a fideszesek is megtapasztalhatják ezt a saját bőrükön.
– Felkelést mondott, de 1956-ban megmozdult az egész ország, sőt, az elszakított országrészekben is voltak szervezkedések, 2006-ban viszont csak kevesen vettek részt az utcai harcokban.
– Ennek két oka van. 1956-ban azért sokkal durvább, véresebb diktatúra ellen lázadtak fel a magyarok, abban szinte teljes nemzeti egység volt, hogy annak a rendszernek el kell tűnnie. 2006-ban a baloldali szavazók jelentős része támogatta a Gyurcsány-rendszert, nem volt meg az össztársadalmi szembenállás. A másik ok, hogy a politikai pártok nem álltak a tiltakozások élére. Vannak, akik máig azt mondják, értelmetlen volt az ellenállás. De a rendőrterror, különösen az október 23-án történtek még a baloldaliak egy részét is felháborította, végső soron akkor bukott meg a Gyurcsány-rendszer, és ez vezetett a Fidesz 2010-es kétharmados győzelméhez. Tehát a 2006-os felkelés 2010-ben hozta meg az eredményét. Mondjuk én jobban örültem volna, ha az a rendszer 2006-ban megbukik, és egy tabula rasával teljesen új berendezkedést építünk. Ez sajnos elmaradt, igaz, 2010 után azért voltak eredmények.
– A 2006-os tévéostrom másnapján a rendőrség honlapján rengeteg körözési fotó jelent meg, de a képeken néhány ember arcát kitakarták. Ez nem azt jelzi, hogy a Gyurcsány-rendszer igyekezett civil rendőrökkel vagy ügynökökkel befolyásolni az eseményeket?
– Ez az összeesküvés-elmélet is része volt a fideszes narratívának, ami azóta azért már valamelyest finomodott. Akiket én ott hangadóként láttam, mind nemzeti radikális vagy fociszurkolói körökben jól ismert ember volt. Azt el tudom képzelni, hogy voltak ott civil ruhás rendőrök, akik mondjuk a társaikat mentették, de az eseményeket nem ilyenek mozgatták. Az erőszak ott is akkor szabadult el, amikor a rendőrök megvertek egy, az ő sorfaluk mögé szorult embert. Az elején a leghevesebb futballultrák is arra buzdították a rendőröket, hogy tegyék le a fegyvert és álljanak át. Gyurcsánynak nem volt érdeke, ami történt, ő végül belebukott 2006-ba. A Fidesz akkor tarolt az önkormányzati választáson, Budapesten is mindössze két százalékkal nyert Demszky Gábor, és ha a MIÉP és az MDF jelöltjei nem visznek el több mint hét százalékot, akkor a fővárosban is a Fidesz nyert volna. Nem az utcai ellenállók felelőssége, hogy a Fidesz nem tudott vagy nem akart a MIÉP-pel megegyezni.
– A jobboldali pártok megegyezése a következő választáson is kulcsfontosságú lehet, annál inkább, mert 2006-hoz hasonlóan már most is naponta lepleződnek le durva hazugságok a Zsolti bácsi rágalomkampánytól az adóemelésekig. Tulajdonképpen miért nincsenek még dühös tömegek az utcán?
– Még nem történt olyan katarzis, mint az őszödi beszéd. Azért az egészen pofátlan dolog volt, hogy Gyurcsány lebukott a hazudozás cinikus zárt körű beismerésével, de esze ágában sem volt lemondani. Persze Magyar Péter is folyamatosan hazudozik, mi régóta tudjuk, de a saját nagyon vegyes tábora előtt ez még nem vált világossá. Hozzászoktatta a híveit, hogy a maga erőszakos stílusában reggel mond valamit, délben az ellenkezőjét, este meg letagadja az egészet. Ez sokaknak normális ügymenetté vált, és mivel a kampánya legelején hazug propagandának minősítette a jobboldali médiát, hiába mondott el mindent egy csomó szakértő, hiába figyelmeztettek, figyelmeztettünk sokan, a fölhergelt emberek nem hitték el, merthogy az fideszes propaganda. Lehet, hogy ez volt a propaganda, de ettől még ez volt az igazság, és szép lassan lépésről lépésre kiderül, hogy a kampányígéreteiket nem tartják meg. Az is kiderül, hogy nem igaz, hogy Orbánék mindent elloptak, mert egyre többen fogják tapasztalni, hogy korábban kisebbek voltak a költségeik, több pénzük maradt hó végére, és épült az ország. Mindig volt egy értelmes módon meggyőzhetetlen, balfék társadalmi réteg, de most áprilisban volt legalább másfél millió ember, akit megvezettek; na, ők fognak a leggyorsabban kiábrándulni és a Tisza ellen fordulni. Szerintem ez tavaszig megtörténik, és meg is kell történnie, mert ez a rombolás nem tarthat négy évig. Azért sem, mert amíg a gyurcsányi időkben körülöttünk viszonylag stabil világrend uralkodott, most olyan világrendváltás van, ami Trianon óta nem volt. Az elmúlt bő száz év most ér véget, és még föl sem tudjuk mérni, merre fordul a világ. Ebben a helyzetben a lehető legrosszabb ütemérzékről tett tanúbizonyságot a magyar társadalom, amikor hatalomba juttatott egy ilyen teljesen zűrös társaságot, ami a viharos tengeren egy léket kapott hajóhoz kötötte a magyar csónakot, és nem is látja a vihart. Az Orbán-kormány látta és igyekezett ügyesen manőverezni, próbálta a jó szeleket a vitorlánkba fogni. Orbán Viktor vagy Szijjártó Péter tényező volt a nemzetközi porondon, most Orbán Anitát napokig váratta az amerikai külügyminiszter, Magyar Péterhez pedig egyetlen komoly szereplő sem jött el október 23-án, mert még azoknak is kínos a társasága, akiknek az érdekeit egyébként szolgálja. Amúgy ahogy elnézem Nyugat-Európát, ezeket az embereket elsöpörheti a vihar, és akkor Magyar Péter nemzetközi hátországa összeomlik.
– Csak a vakcinanepper Ursula von der Leyen szónokolt az Országházban, meg az alkotmánypuccsista Baka András, aki egy interjúban külön kitért arra, hogy ő biztosan nem adott volna kegyelmet a Hunnia-ügy meghurcoltjainak, köztük önnek.
– Szerencsére nem ő döntött, hanem Novák Katalin. Meggyőződésem, hogy őt meg kellett és meg is lehetett volna védeni. Ez volt a véleményem 2024 februárjában is, amikor szinte egyedül álltam ki a nyilvánosságban mellette. Össze kellett volna zárni mögötte, egyértelművé téve, hogy nincs itt semmi látnivaló, a hisztériával ellentétben szabályszerűen és jogszerűen döntött úgy, hogy kegyelmet ad egy olyan embernek is, akinek az ügye korántsem volt egyértelmű, és aki addigra már rég házi őrizetben volt, vagyis egy percet sem úszott meg a börtönből. Ez az ő döntése volt, nem tartozik érte számadással. Össze kellett volna zárni mögötte erőt mutatva. A gyengeséget használták ki a Fidesz ellen. Mellesleg a kegyelmi ügy kapcsán nyílt résből bújt elő Magyar Péter is, ami a baloldalnak igen jól jött, de ami egyébként nem tudott volna megtörténni. Ráadásul az elvesztett választás után Orbán Viktor is keserűen megtapasztalhatta, hogy bizony milyen jó lenne a konfliktus elől elmenekülő köztársasági elnök helyett egy olyan, aki nagy eséllyel beleállt volna ebbe. Ahogy a lengyelországi események is bizonyítják, hogy mennyit érhet adott esetben egy bevállalósabb köztársasági elnök, aki ma Novák Katalin lehetne!
(Demokrata)
