Fél évvel az új parlament megalakulása után több ponton átírná a Fidesz kétharmados többsége alatt elfogadott országgyűlési törvényt és Házszabályt a Tisza-frakció. Hantosi István, Bujdosó Andrea Anna, Melléthei-Barna Márton és Rák Richárd kedd este 23:10-kor gondolta úgy, hogy most van itt az ideje benyújtani a két módosító javaslatot, percekkel azután, hogy a kormány is az Országgyűlés elé terjesztett 21 másik törvénycsomagot.
A kólásdoboz-frakció szerda reggeli sajtóközleménye szerint „a javaslatcsomag célja a parlamenti munka demokratikusabbá és átláthatóbbá, illetve a viták koncentráltabbá tétele, valamint az elmúlt 16 év túlzó és önkényes bírságai helyett a képviselői számonkérhetőség következetesebb érvényesítése.”
A javaslat alapján rövidülnek a parlamenti viták: például az előterjesztők nyitóbeszéde az eddigi 30 helyett csak 20 perc, a zárszó 30 helyett csak 15 perc lesz. „Önmagában az éjszakába nyúló parlamenti viták nem garantálják a minőségi jogalkotást. A felszólalási időtartamok ésszerű módosításával a Tisza a tartalmasabb, felkészültebb és lényegre törőbb parlamenti munkát kívánja ösztönözni” – fogalmaztak a frakció közleményében.
A törvénycsomagban számos technikai módosítás is van, politikailag azonban az egyik legfontosabb változtatás a személyes érintettség szabályainak szigorítása. A parlament májusi megalakulása óta a fideszes és KDNP-s képviselők gyakran éltek ezzel a lehetőséggel, hogy reagáljanak Magyar Péter undorító személyeskedéseire.
A most benyújtott módosítás elfogadása esetén az eddigi kettő helyett csak egy perc lesz a felszólalásra, és „ha a személyes érintettség miatti felszólalások az Országgyűlés munkáját jelentősen akadályozzák”, az ülést vezető elnök betilthatja a további személyes érintettség miatti felszólalásokat az adott ülésnapon. Ilyenkor írásban lesz lehetőség ezt megtenni.
A törvénycsomagban részletesen meghatározták, hogy mi számít személyes érintettségnek. Az, ha a képviselőt név szerint vagy más, egyértelműen azonosítható módon megszólítják, vagy ha a felszólalás
- olyan kijelentést, véleményt vagy magatartást tulajdonít neki, amelyet állítása szerint nem tett, nem képviselt vagy nem tanúsított;
- korábbi felszólalását, véleményét vagy magatartásának körülményeit állítása szerint félreérthetően vagy elferdítve ismerteti; vagy
- a személyére, magán- vagy családi életére, illetve hozzátartozójára vonatkozik, és „közéleti tevékenységének bírálatán túlmutatva a kérelmező becsületét, közéleti hitelességét vagy feddhetetlenségét közvetlenül és érdemben érinti vagy vonja kétségbe”.
A törvényjavaslatban azt is rögzítik, hogy a képviselő nevének puszta említése, korábbi felszólalásának vagy véleményének kritikája nem számít személyes érintettségnek. Az ülést vezető elnök az érintettséget kiváltó felszólalás teljes beszéd- és szövegkörnyezetét, valamint elhangzásának körülményeit mérlegeli, amikor arról dönt, hogy megadja-e a szót.
A képviselő a személyes érintettségét a felszólalás elején legfeljebb két mondatban köteles megindokolni. Ha ezt nem teszi meg, az ülést vezető elnök megvonja tőle a szót. Ha ennek ellenére folytatja a felszólalását, „az ülést vezető elnök elrendeli, hogy a kérelmező a döntés ülésen történő bejelentésétől számított egy hónapig személyes érintettség miatt ne kaphasson szót.” Ha ez még egyszer előfordul az adott ülésszakban, akkor két hónapra nő a büntetés.
Ha egy ülésen a frakció három képviselője is megszegi a szabályt, az ülést vezető elnök elrendeli, hogy az érintett frakció tagjai egy hónapig személyes érintettség miatt ne kaphassanak szót.
„A rendelkezés célja annak megakadályozása, hogy a személyes érintettség jogintézményét összehangoltan, az Országgyűlés munkájának akadályozására használják fel”
– írták a beterjesztők.
