A törvénytervezethez mellékelt tartalmi összefoglaló szerint az előterjesztés a sávos bértábla helyett a dolgozó végzettségét és a gyakorlati időt figyelembe vevő, A–J fizetési osztályokba történő besorolást tartalmaz.

Az Egészségügyi Minisztérium korábbi közlése szerint a kormányzat által az egészségügyi ágazatnak bejelentett 510 milliárd forintos többletforrás legnagyobb tétele – csaknem 192 milliárd forint – a szakdolgozói bérrendezés lenne, ami 123 500 dolgozót érint.
Bár összesen 192 milliárd forintos kerettel számolnak, egyes munkavállalóknál még a 7,5 százalékos emelés sem biztos. Az intenzív osztályokon pedig az újonnan felvett ápolók kerülhetnek hátrányos helyzetbe.
Az „1001 nővér – Felmondjuk a csendet” Facebook-csoportban egy intenzív osztályon dolgozó szakember részletesen bírálta a terveket. Szerinte a pénzügyi keret nagysága önmagában nem jelent garanciát arra, hogy a dolgozók valóban megkapják a nekik szánt béremelést.
A 192 milliárd forintból 144,3 milliárdot az állami egészségügyi szakdolgozók alapbérének és pótlékainak növelésére szánnának. A kórházi háttérmunkát végzők – köztük az informatikusok, pénzügyi és műszaki dolgozók, betegszállítók, valamint hospice-munkatársak – bérrendezésére viszont mindössze 24,5 milliárd forint jutna.
A legnagyobb bizonytalanságot az jelenti, hogy ez utóbbi összeget a munkáltatók működési finanszírozásába építenék be. Így a 7,5 százalékos emelés nem válna automatikus jogosultsággá, az elosztás módjáról pedig a kritikus bejegyzés szerint nem adtak egyértelmű tájékoztatást.
A szakember attól tart, hogy a pénzügyi nehézségekkel küzdő intézmények más kiadásokra fordíthatják a bérekre szánt forrásokat. Innen ered a bejegyzés címében megfogalmazott, ironikus kérdés is:
vajon a dolgozók fizetésemelésére szánt pénzből végül a kórházak fűtésszámláit rendezik?
Az intenzív és sürgősségi osztályok bérezésének átalakítása szintén komoly vitát váltott ki. A jelenleg is ezeken a részlegeken dolgozók megtarthatják a kiemelt alapbérüket, és a tervezett 7,5 százalékos emelést is megkapnák. Az újonnan, 2027-től érkező munkatársak viszont már nem részesülnének automatikusan ebben a kedvezményben.
A változtatás következtében azonos munkakörben dolgozó ápolók fizetése is eltérhet attól függően, hogy mikor kezdték meg a munkájukat az adott intézményben.
A minisztérium azzal indokolja az átalakítást, hogy a munkaterhelés intézményenként különböző. Ahol kevés az ápoló, ott a meglévő dolgozókra nagyobb teher hárul. A kritikus bejegyzés szerzője szerint azonban ez a rendszer visszás helyzetet teremthet: ha új munkatárs érkezik, csökkenhet a túlterheltség, és ezzel együtt a korábban járó többletjuttatás is.
A kórházigazgatók ráadásul egyéni mérlegelés alapján dönthetnének a többletjuttatások elosztásáról.
Erre országosan 10,5 milliárd forintot különítenének el, miközben a bejegyzés szerint az ellenőrzés részletes szabályai még nem készültek el.
Kedves Olvasóink!
A legnagyobb támogatás számunkra az, ha direktben keresitek portálunkat, amiért hálásak is vagyunk.
Igyekszünk azoknak is megfelelni, akik a közösségi oldalakon keresik a híreket, ezért elindítottuk a Messenger csatornánkat.
Közvetlenül elküldjük neked a nap legfontosabb cikkeit portálunkról.
Köszönjük ha feliratkoztok!
Nektek egy kattintás, nekünk hatalmas segítség.
