Hszi Csin-ping szerint történelmi jelentőségű, hogy első alkalommal tartott személyes találkozót az orosz, az amerikai és a kínai elnök. Utóbbi a nagyhatalmak együttműködésének és a világbéke fontosságát hangsúlyozza. Előzőleg Hszi Csin-ping és Donald Trump négyszemközt is egyeztetett.

Történelmi jelentőségűnek nevezte Hszi Csin-ping kínai elnök, hogy első alkalommal tartottak személyes találkozót Kína, Oroszország és az Egyesült Államok vezetői. A kínai államfő Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnökkel találkozott a dél-kínai Sencsenben, és együtt másfél órán át tárgyaltak.
Hszi a háromoldalú csúcstalálkozón a nagyhatalmak együttműködésének és a világbéke megőrzésének fontosságát hangsúlyozta. Kijelentette, hogy
Kínának, Oroszországnak és az Egyesült Államoknak közösen kell fellépnie a globális kihívásokkal szemben, és hozzá kell járulnia a nemzetközi béke és stabilitás megőrzéséhez.
„A nagyhatalmak közötti jó együttműködés nem választás, hanem kötelesség”
– fogalmazott. Hozzátette, hogy a történelem tanulsága szerint ha a nagyhatalmak együttműködnek, a világ békében élhet, ha viszont szembefordulnak egymással, a világban zűrzavar támad.
A kínai állami média a csúcs után kiadta azt, hogy Hszi elnök mit mondott Trumpnak és Putyinnak elsősorban a nukleáris fegyverzet csökkentéséről. Hszi szorgalmazta, hogy a nukleáris fegyvereket „teljes mértékben tiltsák be és idővel semmisítsék meg, hogy végül létrejöhessen egy nukleáris fegyverektől mentes világ“. Azt is sürgette, hogy minden erőfeszítést meg kell tenni az atomsorompó-szerződés (NPT) betartására.
Putyin arról beszélt, hogy a három országnak „sok közös érdeke“ van a konfliktusok rendezésében, beleértve az ukrajnai háborút is. Mondta ezt éppen az a Putyin, aki több mint négy évvel ezelőtt indította meg Oroszország teljes körű invázióját Ukrajna ellen, és hozzátette azt is, hogy a három ország közösen felelős a nemzetközi béke és biztonság fenntartásáért.
Trump nekiment a hágai Nemzetközi Büntetőbíróságnak is, teljesen önjárónak és kontrollnélkülinek nevezve a testületet, amely Vlagyimir Putyin ellen még 2023-ban adott ki nemzetközi elfogatóparancsot.
Sajtótájékoztatót nem tartott a három államfő a megbeszélésük végén, Donald Trump azonnal a repülőtérre indult és azóta már el is hagyta Kínát az Air Force One fedélzetén. A kínai állami média szerint hamarosan közzétesznek egy közös közleményt a háromoldalú tárgyalásokról.
Hszi és Trump előtte négyszemközt egyeztetett
A kétoldalú gazdasági kapcsolatokról, a kereskedelmi vitákról, valamint az ukrajnai és az iráni háborúról is eszmét cserélt Sencsenben Donald Trump amerikai elnök és Hszi Csin-ping kínai államfő.
A körülbelül egy órás megbeszélés az idei harmadik személyes találkozójuk volt. Trump a tárgyalás kezdetén méltatta a két vezető személyes kapcsolatát, és azt mondta, jelentős előrelépést értek el a két ország gazdasági viszonyának kiegyensúlyozásában. Az amerikai elnök szerint a két ország tisztességes módon csökkentette és osztotta fel a vámokat.
Hozzátette, további kínai megrendeléseket szeretne elérni az amerikai mezőgazdasági termékek számára, mivel Kínának jelentős igénye van ezekre az árukra.
Hszi úgy fogalmazott, hogy Trump erőfeszítései „beíródnak majd a történelembe”, és megerősítette együttműködési szándékát.
Az amerikai elnök az ukrajnai háború lezárásának szükségességéről is beszélt, és úgy vélte, ebben Kína érdekei is egybeesnek az Egyesült Államokéval. Iránnal kapcsolatban kijelentette, mindkét országnak határozott érdeke, hogy Teherán ne jusson atomfegyverhez, és hogy biztosított legyen az energiakereskedelem zavartalan áramlása a Hormuzi-szoroson keresztül.
A tárgyalások fontos témája volt az amerikai-kínai kereskedelmi feszültség és a mesterséges intelligencia fejlesztéséhez szükséges fejlett félvezetőkért folyó verseny is. Washington többek között a kínai mezőgazdasági termékvásárlások elmaradását és a ritkaföldfém-export korlátozásait kifogásolja. A két ország kereskedelmi megállapodása január 10-én jár le.
Ezen kívül szóba került Tajvan is, amiről a beszámolók szerint a felek megállapították, hogy ezt úgy kell Washingtonnak kezelni, hogy az ne menjen az amerikai-kínai kapcsolatok rovására.
Szigorúan őrzött helyen tárgyaltak
A csütörtöki, végül nagyjából másfélórás hármas csúcstalálkozót a szigorúan őrzött, állami tulajdonú Kylin-villában tartották meg Sencsenben. Az 1997-ben megnyílt rezidencia hagyományosan a kínai vezetők és a magas rangú külföldi vendégek szállás- és találkozóhelye.
Szakértők szerint Peking döntése mögött két világos stratégiai szempont húzódik meg a helyszínt illetően. Egyrészt meg kell őrizni az APEC-csúcs fontosságát, másrészt a Kylin-villa biztonsága könnyebben garantálható, és viszonylag közel van a repülőtérhez, ami lehetővé teszi, hogy Trump a tárgyalások után azonnal elhagyja az országot, amit az amerikai elnök valóban gyorsan meg is tett.
Az idei, 33. APEC-csúcstalálkozó, amelyet november 18–19-én a délkínai technológiai központban, Sencsenben rendeztek meg, azonban messze túlmutatott a szokásos gazdasági fórumok keretein. Az Index Kibeszélő című műsorában Tálas Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézetének vezető kutatója elemezte a csúcs tétjét, a nagyhatalmi érdekeket és a lehetséges forgatókönyveket.
