Hetente mindössze egy kijelölt napon szólalhatnának fel napirend előtt a parlamenti képviselőcsoportok, miközben Magyar Péter miniszterelnök akár minden ülésnapon beszédet mondhatna.

Ez a Tisza Párt november 17-én benyújtott házszabály-módosításának egyik legfontosabb eleme, amelyre Schmidt Mária történész is felhívta a figyelmet. Szerinte a változtatás nem egyszerűen a parlamenti munka átszervezéséről szól, hanem alapvetően átalakíthatja az Országgyűlés szerepét.
A Tisza négy képviselője, Bujdosó Andrea Anna, Melléthei-Barna Márton, Hantosi István és Rák Richárd kezdeményezte az Országgyűlésről szóló törvény és a házszabály átfogó módosítását. A javaslat több ponton rövidítené a parlamenti vitákat, és szigorítaná a képviselői felszólalások feltételeit. A legélesebb különbség azonban a kormány és a képviselőcsoportok lehetőségei között mutatkozik.
A jelenlegi szabályozás szerint a képviselőcsoportok az ülések első hetében főszabályként két napon is élhetnek a napirend előtti felszólalás lehetőségével. A Tisza ezt az ülés minden hetében egyetlen kijelölt napra korlátozná.
A változtatás ugyanakkor nem érintené a miniszterelnököt, a kormány tagjait és a köztársasági elnököt, akik továbbra is minden ülésnap elején szót kérhetnének.
Sőt, a kormánypárti képviselők még enyhítenék is a kormányfő felszólalásának feltételeit. Eltörölnék azt az előírást, amely szerint a kormány képviselői csak országos jelentőségű, halaszthatatlan és rendkívüli ügyben szólalhatnak fel napirenden kívül.
A jövőben elegendő lenne, ha a felszólalás országos jelentőségű ügyre vonatkozna. A módosítás tehát nem valamennyi parlamenti hozzászólást korlátozná heti egy alkalomra, hanem kifejezetten a képviselőcsoportok napirend előtti megszólalási lehetőségét szűkítené. Ez azonban éppen az a műfaj, amelyben az ellenzék a napi politikai ügyeket közvetlenül a kormány elé viheti.
Nemcsak a napirend előtti felszólalásokat korlátoznák
A házszabály-módosítás más pontokon is szűkítené a képviselők felszólalási lehetőségeit.
A személyes érintettség miatt kért hozzászólások időtartamát például két percről egy percre csökkentenék. Ha egy frakció három képviselője ugyanazon az ülésen megsérti az erre vonatkozó szabályokat, az egész képviselőcsoportot egy hónapra eltilthatnák az ilyen felszólalásoktól.
Rövidülnének a törvényjavaslatokhoz kapcsolódó beszédek is: az előterjesztő nyitóbeszéde 30 helyett 20, a zárszava 30 helyett 15 perc lehetne. A magyar európai parlamenti képviselők pedig elveszítenék a jelenlegi külön felszólalási jogukat az Országgyűlés uniós ügyekkel foglalkozó vitáiban.
A Tisza szerint a változtatások célja a parlamenti munka demokratikusabbá és átláthatóbbá tétele. A kormánypárt azzal érvel, hogy az éjszakába nyúló viták önmagukban nem garantálják a minőségi jogalkotást, a rövidebb felszólalások pedig lényegre törőbb munkára ösztönözhetik a képviselőket.
A javaslat ugyanakkor enyhítené a korábbi években sok vitát kiváltó, többmilliós parlamenti fegyelmi bírságok szabályait is.
Éles bírálatot kapott a változtatás
A tervezett változtatást Schmidt Mária rendkívül élesen bírálta közösségi oldalán.
A történész szerint a javaslat lényege, hogy a választott képviselők mozgástere szűkül, miközben a miniszterelnök felszólalási lehetősége lényegében változatlan marad.
„Magyarul: a képviselők, vagyis az ellenzéki képviselők lehetősége szűkül, a miniszterelnöké pedig nem ütközik korlátba. Ez attól kezdve nem lesz parlament többé, legalábbis a szó eredeti értelmében.”
Schmidt szerint az Országgyűlés elsődleges feladata az lenne, hogy a választópolgárok által felhatalmazott képviselők megvitassák az ország közös ügyeit. Úgy véli, a javaslat ezt a szerepet gyengíti, miközben tovább növeli a kormányfő politikai kommunikációjának jelentőségét.
A Terror Háza volt főigazgatója egyenesen úgy fogalmazott, hogy
az Országgyűlés egy hatalmas és drága díszletté silányulhat, amelynek legfontosabb feladata az lesz, hogy megfelelő hátteret biztosítson „az önmagába szerelmes miniszterelnök castrói hosszúságú monológjaihoz”.
Schmidt azt is felvetette, vajon milyen politikai és nemzetközi reakciókat váltott volna ki, ha korábban a Fidesz kezdeményez hasonló változtatást. Szerinte a Tisza által javasolt szabályozás végső soron a parlamenti ellenzék szerepének további visszaszorítását eredményezheti.
Kedves Olvasóink!
A legnagyobb támogatás számunkra az, ha direktben keresitek portálunkat, amiért hálásak is vagyunk.
Igyekszünk azoknak is megfelelni, akik a közösségi oldalakon keresik a híreket, ezért elindítottuk a Messenger csatornánkat.
Közvetlenül elküldjük neked a nap legfontosabb cikkeit portálunkról.
Köszönjük ha feliratkoztok!
Nektek egy kattintás, nekünk hatalmas segítség.
