A közbeszéd és a média felől érkező üzenetek legtöbbször a szép és sikeres fiatal képét igyekeznek elénk vetíteni, aki önálló, aki nem szorul másra, aki utazik, aki külön él, nyelveket beszél és még ha van is párkapcsolata, akkor is egy indivídum, akinek nem lehet beleszólni az életébe.
Sem abba, hogy alapít-e családot.
Hazai és Nyugat-Európai viszonylatban is sztereotípia a nők általában vett elnyomása, és az ez ellen végzett harc fontossága. Az Európai Unió Nőjogi Bizottságában szinte kizárólag ennek szellemében születnek dokumentumok és ajánlások. Hiszen meg kell szüntetni a nemek közti különbséget, lehetőleg abszolút értékben is, fizikailag, (tehát, hogy például egy férfi is lehessen hétfőről keddre nő, ha ahhoz szottyan kedve) és képletesen is.
Ugyancsak elharapózik a gondolat, még a nemzeti, konzervatív körökben is, hogy a megoldás a népesség gyarapodására nem lehet más, mint hogy a férfiak nagyobb számban menjenek az anya helyett GYES-re, míg a nő adott esetben átveheti a családfenntartás gondjait, pelenkázzanak, vállaljanak át sokkal több házimunkát, és egyáltalában véve csereberéljék fel a szerintük már egyébként sem létező nemi szerepeket.
Hamarosan Nemzeti Konzultáción kérdezik a magyar lakosságot a népesedési folyamatok, és az azokat befolyásoló intézkedések mibenlétéről. Az egyik kiemelt kérdéskör az anyák munkavállalásának ügye lesz. Gyanítom, sőt, tartok tőle, hogy itt is a szülés után még könnyebben, még hamarabb való munkába állás lesz az üdvös jövőkép, a még több bölcsődébe adott gyerekkel, amely majd sokak szerint meghozza a várva várt népszaporulatot.
Tehát: nőket a felső vezetésbe, a közéletbe, a gyárakba, a cégvezetők közé! Mert ki gondolná, hogy még ma is, felvilágosult korunkban, az önmegvalósító nő, aki nem arra született, hogy a konyhában álljon és a férjét és gyermekeit kiszolgálja, el van nyomva és meg van alázva!
Ezzel szemben a valóság véleményem szerint a következő:
Egész Európában a születések száma a nők általános munkába állásának idejétől, tehát a II. Világháborút követően drámaian csökken. Nehéz elhinni tehát, hogy a megoldás ez lenne.
A női és férfi szerepek sokkal jobban be vannak betonozva a természet rendje szerint, minthogy ezeket csak úgy fel lehessen cserélni.
A mai liberális demokráciákban, vagyis például az európai államokban, aki valójában a legkomolyabban diszkriminálva van, tehát, akinek szinte lehetetlen, hogy a vágyai, álmai, elképzelései teljesüljenek, az az a nő, aki otthon szeretne maradni, mint családanya, és 4-6-8 vagy akár 10 gyermeket is szülne. És boldogan vezetné a háztartást.
Miért mondom ezt?
Mert ezt például Magyarországon is, szinte lehetetlen megvalósítani a kétkeresős családmodell kényszere miatt, hiszen ki az a férfi, aki el tud tartani 8-10 gyermeket? Ember legyen a talpán! Minden törekvés a család és a karrier összeegyeztetésének lehetőségeit kutatja, de lássuk be, ezt a két dolgot maximum 3 gyermekig lehet összeegyeztetni. És mi van azokkal akik többet szülnének?
Szinte hallom a kritikai hangokat: ugyan már, ki akar itt 6-8-10 gyereket?
Ki meri azt állítani, hogy nincsenek ilyen nők és nincsenek ilyen családok, akik erre vágynak? A Nagycsaládosok Országos Egyesületének mintegy 12.000 tagcsaládja van, és ezek jó részében 3-nál több gyermek nevelkedik. A KSH 2011-es népszámlálási adatai szerint mintegy 220.000 magyar családban volt három, vagy annál több gyermek, ezek közül 19.000-ben öt gyermeket neveltek! Az elszegényedés kockázatával is. Évszázadokon át ez volt az élet, a megmaradás záloga, miért gondoljuk, hogy erre már senki nem vágyik?
Manapság, a kormány családokat előtérbe helyező (szándékosan nem használom a „családtámogatás” szót, mivel ez azt sugallja, mintha a kormány támogatná a családokat, és nem fordítva) politikája ellenére is kijelenthetjük, hogy sok gyermeket vállalni egyenlő az állandó nélkülözéssel és a lassú de biztos elszegényedéssel, – már ami az anyagiakat illeti, mert lélekben a leggazdagabbak kétség kívül azok, akik sok kis életet gondozhatnak.Lássuk a tényeket. Havi családi pórlék összege 2018-ban:
– egy gyermek után: 12.200 forint,
– egy gyermek után, ha egyedülálló neveli: 13.700 forint,
– kettő gyermek után: 13.300 forint gyermekenként,
– kettő gyermek után, ha a szülő egyedül neveli: 14.800 forint gyermekenként,
– három vagy több gyermek után: 16.000 forint gyermekenként,
– három vagy több gyermek esetén, ha egyedül neveli valamelyik szülő: 17.000 forint.
És itt érdemes ügyelni az egészségünkre, nehogy halálra röhögjük magunkat. 16.000 forint gyermekenként! Ez komoly. Talán egyszeri bevásárlás kijön belőle a hétvégére.
Menjünk tovább. A gyermeknevelési támogatás három vagy több gyermeket nevelőknek (főállású anyaság) 2018:
- A GYET a legkisebb gyerek 3-tól 8. éves koráig jár továbbra is. Az összege a nyugdíj minimummal egyenlő, ami bruttó 28500 Ft gyermekenként és közel nyolc éve változatlan.