Egy uniós jelentés szerint az Európában élő zsidó lakosok 89 százaléka az utóbbi öt évben az antiszemitizmus erősödését tapasztalta lakóhelyén. Európa nyugati felén megszaporodtak az antiszemita incidensek, amelyeket sokan a bevándorlással hoznak összefüggésbe.
A New York Times amerikai napilap múlt heti helyszíni riportjában a Michalski család példáján mutatta be a zsidó közösség helyzetét, és érzékletesen vázolja fel a német társadalmon belüli feszültséget.
Franz Michalski családjával több kelet-európai országban bujkálva élte túl a holokausztot, majd a háború után visszatért Németországba. Az 1970-es években azt tanácsolta a fiának, hogy zsidó identitását ne nagyon fedje fel. Wenzel Michalski, aki ma a németországi Human Rights Watch jogvédő szervezet vezetője, hasonló tanácsokkal látta el kamasz fiát.
Két évvel ezelőtt a német sajtóban nagy port kavart az az eset, amikor egy 14 éves zsidó tanulót muszlim osztálytársai egy iskolához közeli buszmegállóban fojtogatták, és játék pisztollyal fenyegették. A fiúval szembeni kezdeti rokonszenv osztálytársai körében azután fordult gyűlölködésbe, hogy felfedte származását. Ezen tanárai is megdöbbentek.
A verbális sértegetéseket erőszak követte. A támadás elszenvedője Salamon Michalski volt, akit szülei egy zsidó iskolából írattak át állami iskolába, de az eset után kivették onnan. Az iskola igazgatója szerint valószínűleg antiszemita hátterű támadásról volt szó, de hozzátette, hogy „nem láthatnak bele a diákok fejébe”.
Wenzel Michalski szerint a hasonló megnyilvánulások is azt mutatják, hogy a német társadalmon belül nem történt meg a szembenézés a múlttal.
A németországi zsidók száma jelenleg 200 ezer, arányuk a 82 milliós népességen belül 0,2 százalék. A világégést mintegy 15–20 ezren élték túl, és hasonló létszámban érkeztek Kelet-Közép-Európából zsidó menekültek az országba. A háború utáni években a politikai elit egyértelművé tette a náci bűnök elítélését, és elsőként itt vált büntethetővé a holokauszt tagadása.
Ugyanakkor a náci múlt folyamatos ismételgetése érzéketlenné tett sok németet a zsidók tragédiájával szemben – írta a New York Times, amely Hilde Walter zsidó származású német újságíró szavait idézte: „Úgy tűnik, soha nem bocsátják meg nekünk Auschwitzot a németek.”
Uniós felmérés az antiszemitizmusról
Egy 2018-as átfogó uniós elemzésből kiderült, hogy a zsidó válaszadók 85 százaléka az antiszemitizmust tartja az egyik legsúlyosabb társadalmi, illetve politikai problémának hazájában, és hasonlóan magas volt azok aránya, akik szerint az elmúlt öt évben romlott a helyzet.
A válaszadók 28 százalékát legalább egyszer zaklatták az elmúlt évben.
Az antiszemita zaklatás áldozatává váló zsidók 79 százaléka az elmúlt öt évben sem a rendőrségnek, sem más szervezetnek nem tett bejelentést az esetről.
A felmérés szerint harmaduk elkerüli a zsidó rendezvényeket és a zsidósághoz köthető helyeket, mivel nem érzi magát biztonságban; 38 százalékuk gondolt már a kivándorlásra, és 70 százalékuk úgy véli, a tagállamok antiszemitizmus elleni intézkedései hatástalanok.
A németországi antiszemita bűncselekmények száma az elmúlt években meredek emelkedést mutat. Az incidensek száma 644-ről 2017-ben 707-re nőtt, az erőszakos cselekedetek száma 15-ről 24-re emelkedett, derül ki a Kantor Center antiszemitizmusról készült éves jelentéséből.
Az elmúlt évben mintegy 20 százalékkal nőttek, de ennél több volt a tettlegességig fajuló, erőszakos esetek száma. Ez utóbbiakból 69-et regisztráltak, ami 86 százalékos növekedés. A rendőrségi statisztikák többségében a szélsőjobboldali szervezetek számlájára írják az atrocitásokat, de a zsidó közösség vezetői megkérdőjelezik az adatok hitelességét.
A statisztikák azt mutatják, hogy egyre növekszik a muzulmán hátterű antiszemita támadások száma is.
Az amerikai Rágalmazásellenes Liga (ADL) 2015-ös felmérése szerint a németországi muszlimok 56 százaléka táplált negatív előítéleteket a zsidókkal szemben, a 16 százalékos országos átlaghoz képest.
Josef Schuster, a németországi zsidók központi tanácsának vezetője egy nyilatkozatában arról beszélt, hogy „a migránsok az Iszlám Állam terrorja elől menekültek Európába, de többségük olyan országokból érkezett, ahol a zsidók elleni intolerancia a mindennapi kultúra szerves részét képezi”.
Az ADL felmérései is ezt támasztják alá: az irakiak háromnegyede szerint
„a zsidók a felelősek a világ legtöbb háborújáért”, és 84 százalékuk gondolja, hogy „a zsidóknak túl nagy hatalmuk van az üzleti világban”.
A konzervatív zsidó vezetők egy része úgy látja, hogy a baloldal nem hajlandó szembenézni az új típusú antiszemitizmussal.
A német antiszemitizmus elleni kormánybiztos is aggódik az antiszemitizmus miatt. Felix Klein nem javasolja a kipa viselését az antiszemitizmus erősödése miatt. Egy múlt szombati lapinterjúban elmondta, korábban úgy vélte, hogy Németországban bárki bárhol viselhet nyilvánosan kipát, mert emiatt semmilyen bántódás nem érheti, most viszont már úgy véli, hogy sajnos már nem ez a helyzet, egyre kevésbé kelt felháborodást az antiszemita nézetek hangoztatása.
Forrás: Híradó