A világjárvány elleni védekezés jegyében, a drámai forgatókönyvekre is készülve döntött úgy az egészségügy vezetése, hogy szabaddá teszi a kórházi ágyak hatvan százalékát. Az intézkedés egyik leghangosabb bírálója a szocialista Kökény Mihály, akinek a hivatali ideje alatt több ezer kórházi férőhelyet szüntettek meg.
A tizenhárom évvel ezelőtt, április 1-jén életbe lépett „egészségügyi reformmal” a Gyurcsány-kormány az addigi 80 ezerről 71 ezer ágyra szűkítette az aktív ellátást. A lépést akkoriban azzal indokolták, hogy az ágyak mintegy negyede kihasználatlan. Az SZDSZ-es Molnár Lajos egészségügyi miniszter közölte: a tervezett aktív ágyszám „messze elegendő” ahhoz, hogy ellássák azokat a betegeket, akiket kórházi körülmények között kell kezelni.
Összehasonlításként: 2010 óta, a Fidesz–KDNP vezette kormányok alatti időszakban gyakorlatilag stagnált a kórházi ágyak száma (2010-ben 71 216, 2018-ban 68 112 ágyon folyt betegellátás), annak ellenére is, hogy még a kórházvezetőket tömörítő Magyar Kórházszövetség is időről időre azok visszavágását szorgalmazta. A helyzet jelenleg az, hogy a kórházi ágyak tekintetében Magyarország az egyik legfelkészültebb Európában: mind az ezer lakosra jutó 7,02-es, mind az ezer, 70 év fölöttiekre jutó ágyak számában (54,9) a harmadik legfejlettebb a magyar egészségügy a londoni NimbleFins elemzése szerint, ami az OECD, az Eurostat és a Worldometer adataira alapozott.
Forrás: Magyar Nemzet
