HIÁBA NA, A NÉGERGYŰLÖLETHEZ ELENGEDHETETLENEK A NÉGEREK.
Esetleg kísérletezhettek volna cigányokkal, de azt úgy látszik snassz dolognak találták. Pedig úgy megnéztem volna, mikor a 444 szerkesztősége térdre hullik Kolompár Unkasz és népes családja előtt.Zárójel. Hogy miképpen lehet képekkel hazudni, arról sok tanulságos élményt gyűjthetünk, ha megtekintjük a kiemelkedően haladó Index videó összeállítását, melyet „Katonák lepték el az amerikai nagyvárosokat, de hogy jutottunk ide?” címmel sikerült közzétenni, a libsi kútmérgezés iskolapéldájaként. Az összesen négy perc negyvenöt másodperces videóban 15 másodperc jutott a négerek garázdálkodására, az összidő 5%-a. A többi 95 %-ban vagy békés tiltakozókat és vad rendőri erőszakot látunk. Így kell ezt csinálni. Zárójel bezárva.
Miután a világsajtó tele van a békés tüntetések képeivel, szükségessé vált, hogy maga a tudomány is nyilatkozzon az ügyben. A csőcselék ősi képződmény, egyidős a városi kultúrával, már Platón is elmélkedik az oklokráciáról, a csőcselék uralmáról. Szerinte – és szerintem is – az a demokrácia problémája, hogy olyanok is megkapják a szabadságot, akik nem rendelkeznek az ahhoz szükséges mértékletességgel. Platón azonban régen élt, azóta nagyot fejlődött a világ, és modern válaszokra van szükség. Így születik meg az összehasonlító csőcseléktan. A nehéz, emberpróbáló tudományos feladatnak nem más mint szintén a haladás fáklyavivője, az Index című kiadvány vágott neki, „Mitől válnak a békés tüntetések erőszakos zavargássá?” címmel.
Nézzük hát, mit is mond az igazi, a haladó tudomány a problémáról.- Legelőször egy mellbevágó megállapítást olvashatunk a tárgyról. „Az események mindig egyedileg alakulnak, így tökéletes bizonyossággal nem lehet előre látni őket.” Ez valószínűleg igaz, csak akkor miért foglalkozunk velük.
- A következő mondat viszont – az előzőnek nem kicsit ellentmondva – már biztatóbb. „A körülmények pontos feltérképezésével azonban jó eséllyel azonosítani lehet, hogy mely tüntetésekben van meg a komoly potenciál a véres eszkalációra.” Nem lehet előre látni, csak de.
- A következő veretes megállapítás, mely szerint „A Floyd megöléséhez hasonló incidensek azért szolgálhatnak gyújtószikraként az egész (fekete) közösség számára, mert rengeteg ember közös tapasztalatát jelenítik meg.” Ez kétségtelen, hiszen a törvénnyel való összeütközés a négerek esetében meglehetősen gyakori, és ez – mi másra – mint a rendőrség rasszizmusára vezethető vissza, hiszen már néhány apróbb rablásért, gyilkosságért, kábítószer árusításért is előveszik szegény négereket. Skandalum.
- Ezek után azt taglalja, hogy mikor a csőcselék – jogos felháborodásában – gyújtogatni, lincselni, fosztogatni kezd akkor a rendőrök brutálisan lépnek fel. Értsd: megpróbálják elkapni őket, ami természetesen tűrhetetlen.
- Megtudhatjuk azt is, hogy az egész csőcselék sértve érzi magát, ha egyiküket letartóztatják.
- Továbbá a résztvevők morális indíttatásból garázdálkodnak, mert „… körülötte lévő világ működése összeegyeztethetetlen a saját erkölcsi törvényeivel ...” – így válik a rablás és lincselés kategorikus imperativusszá (legfőbb erkölcsi paranccsá), ahogy az a jó nevű német gondolkodó Imanuel Kant is megfogalmazta.