
„»A romlás vagyok, a hanyatlásvégi Róma: / jönnek a szőke és roppant barbárhadak / s a Birodalom únt akrosztikont farag / s stílusát bágyadó alkonyat aranyozza. / A lélek émelyeg, árvasága kínozza. / Mondják, hogy messze nagy háborúk zajlanak. / Óh, hogy a lassú szív s a gyenge akarat / nem tud már s nem akar kigyúladni pirosra!«
Ó, igen! A barbárhadak itt vannak. Csak feltűnően nem szőkék. De az igazi kérdés már nem ez, az igazi kérdés maga a válasz, és Ady dilemmájának meghaladása, megtagadása.
Vagyis mondjuk ki büszkén, újra és újra: Európa ma mi vagyunk!
Ha most erre járna egy marslakó, és azt kérné, hogy mutassuk meg neki azt a híres Európát, ezt a mi marslakónkat ma a következő helyekre tudnánk elvinni Európát nézni: Pozsonyba, Varsóba, Prágába, Krakkóba, Kassára, Egerbe és Budapestre, fel a Baltikumba, Zágrábba, Belgrádba és Dubrovnikba, s szinte félve mondom, de mondom: Szentpétervárra.”
Kedves Olvasóink!
A legnagyobb támogatás számunkra az, ha direktben keresitek portálunkat, amiért hálásak is vagyunk.
Igyekszünk azoknak is megfelelni, akik a közösségi oldalakon keresik a híreket, ezért elindítottuk a Messenger csatornánkat.
Közvetlenül elküldjük neked a nap legfontosabb cikkeit portálunkról.
Köszönjük ha feliratkoztok!
Nektek egy kattintás, nekünk hatalmas segítség.
