A német liberálisok (az AfD-én kívül az össze párt) látszólag semmi mással nincsenek elfoglalva, mint hazánk vegzálásával. A Bundestagban bőven akadnak olyanok, akik sorozatos magyarellenes megnyilvánulásaikkal próbálnak pozícióhoz jutni a brüsszeli fősodratban, éppen ezért lehet nagy hatással Magyarországra is az idei németországi választás. A német politikusok tömegesen tesznek úgy, mintha illetékesek lennének magyar belügyekben is, sőt mintha ők lenének megválasztva a mi ügyeink intézésére.
A német szövetségi parlamentben, a Bundestagban külön képviselői csoport foglalkozik Magyarországgal, Szlovákiával és Csehországgal. Mivel Berlin hagyományosan gazdasági hátországának tekinti a térséget, a bizottságban zajló munka időnként a német média érdeklődését is felkelti. Különösen persze a Magyarországgal kapcsolatos ügyek, a kormány és a német politika kapcsolatai ugyanis sokak szerint problémásak.
A hatfős képviselőcsoportot a Német Szabaddemokrata Párt (FDP) politikusa, Renata Alt vezeti. A Bundestag külügyi bizottságának tagjaként is tevékenykedő liberális politikus a magyar kormány egyik legnagyobb kritikusa. Mikor a világjárványra hivatkozva a magyar kormánytöbbség megszavazta a veszélyhelyzetet, nyugat-európai és német politikusok is hangot adtak aggodalmuknak. Elsők között Renata Alt, aki a Spiegelnek arról beszélt, hogy az Európai Bizottság és Heiko Maas német külügyminiszter is tétlenül nézi Magyarországon a “kormány hatalmi túlterjeszkedését”. A Südwest Presse német hírportálnak adott interjúban pedig úgy fogalmazott, hogy Orbán Viktor Európa közepén diktatúrát épít.
Bár Angela Merkel kancellársága alatt az elmúlt tizenhat évben is bőven volt súrlódás a két ország között, a kapcsolat alapvetően gyakorlatias volt, ami gazdaságilag mindkét fél számára kifizetődőnek bizonyult. Németországban azonban heteken belül választásokat tartanak, és Merkel távozásával a német–magyar kapcsolatokban is új időszak kezdődhet.
Magyarország gyakorlatilag a német ipar műhelyévé vált, ideális helyszíne a gyártásnak. Képzett a munkaerő, és a logisztikai adottságok is kiválóak. Közben a német vállalatokat adókedvezményekkel, támogatásokkal ösztönzi a magyar kormány
– mondta el az Index megkeresésére Renata Alt. A liberális politikust a választásokkal kapcsolatban kérdezték, mindenekelőtt azonban – korábbi nyilatkozataira hivatkozva – arra voltak kíváncsiak: “a berlini vezetés milyen eszközökkel avatkozhatna be a magyar kormány döntéseibe?” Renata Alt leszögezte: a gazdasági kapcsolatokat külön kell kezelni a politikától, az állami beavatkozás távol áll a gondolkodásától. Ezért aztán azt is kizártnak tartja, hogy Berlin a német vállalatokon keresztül gyakoroljon nyomást a magyar kormányra. Mint fogalmazott, “a németvállalatok nem lehetnek a kormány, az EU vagy az Európai Néppárt következetlenségének elszenvedői”.
Ezzel együtt meggyőződésem, hogy a német vállalatok sem nézhetik végig ölbe tett kézzel a jogállamiság leépülését, egyértelmű jelzést kellene adniuk a magyar kormány irányába. Magyarországon leépítik a jogállamot
– tette hozzá a képviselő, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy az “Európai Unióban vannak mechanizmusok a Magyarországon zajló politikai folyamatok megállítására”. Renata Alt a magyar nyilvánosság számára sem ismeretlen jogállamisági mechanizmust, illetve a 7-es cikkely szerinti eljárást említette meg. Előbbit hosszas politikai csatározások árán tavaly év végén fogadta el az unió, ezzel az Európai Bizottság számára is lehetővé vált, hogy szankciókkal sújtson egyes tagállamokat az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács többségi támogatása nélkül. Az uniós alapértékeket súlyosan megsértő tagállam elleni, 7-es cikkely szerinti eljárás már évek óta zajlik Magyarország ellen, a mechanizmust azonban – ahogyan arra Renata Alt is felhívta a figyelmet – a mai napig nem követték szankciók. Az FDP képviselője hozzátette: a német kormánynak támogatnia kellene a jogállamiság mellett kiálló közösségeket, civil szervezeteket, ezek ugyanis az “Orbán-kormány lépéseinek legnagyobb elszenvedői”. Azt már nem tette hozzá, hogy a német és brüsszeli érdekek és ideológiai agymenések legfontosabb képviselői is egyben.
Németországban szeptember 26-án lesznek választások, a felmérések szerint jelenleg az FDP a szavazatok 12 százalékát szerezné meg. Nem kizárt, hogy egy többpárti, úgynevezett Jamaica-koalíció alakulna, ebben az esetben a liberálisok is a kormányba kerülnének. Márpedig ezzel konfliktusosabb időszak kezdődne a magyar–német kapcsolatokban. Renata Alt elmondta, az FDP korábban már többször sürgette a berlini kormányt a szigorúbb fellépésre, de más nemzetközi fórumokon is szóvá tették az ügyet.
A parlamenti képviselőcsoportban eddig is kiemelten foglalkoztunk Orbán Viktor politikájával, mindig kritikusan értékeltük a Magyarországon zajló fejleményeket. Különösen a magyar képviselőkkel, a Berlinbe akkreditált magyar nagykövettel folytatott beszélgetéseken volt a téma napirenden
– mondta Renata Alt, hozzátéve: a német kormánypártok sokáig védték a Fideszt, ezzel nagyban hozzájárultak a magyar jogállamiság leépüléséhez.
A következő német kormánynak sokkal következetesebben kell kezdeményeznie a jogállamisági mechanizmus elindítását, valamint biztosítania kell, hogy a 7-es cikkely szerinti eljárást szankciók kövessék. A jövőben minden alkalommal tudatosítani kell, hogy az uniós alapelvek nem képezik vita tárgyát
– szögezte le az FDP politikusa.
