A hollandiai Utrecht városa fizethet azért, hogy a gyarmatosítás miatt rabszolgaként élők leszármazottai megváltoztathassák a nevüket – írja a Guardian.
A holland gyarmatosítás során rengeteg rabszolga olyan nevet kapott, ami az őt tulajdonló rabszolgatartó nevéből származott, a De Vries név például Viesdre lett, a Wilkens pedig Kenswil.
Azoknak a hollandoknak, akik meg akarják változtatni a nevüket, 825 eurót (kb. 292 ezer forintot) kell fizetniük ezért,
emellett egy pszichológiai tesztet is el kell végezniük azzal kapcsolatban, hogy lekicsinylőnek érzik-e a nevüket.
Hollandia negyedik legnagyobb városa, Utrecht most azt vizsgálja, hogy ki tudják-e gazdálkodni, hogy ezekért a névváltoztatásokért a város fizessen, miután az önkormányzat megszavazta, hogy könnyíteni kell ezen a procedúrán.
„Embertelen, hogy a Suriname-ból, és a Holland Antillákról jövő hollandok, akik rabszolgák leszármazottai, napi szinten szenvednek a vezetéknevük miatt” – olvasható abban az állásfoglalásban, amelyet a legtöbb helyi párt támogatott, köztük a jobbközép Keresztény Unió, a Munkáspárt és a Zöldek is.
Egyelőre még nincs konkrét terv, hogy hogyan könnyítik majd meg a névváltoztatás ügymenetét.
Sok más európai országhoz hasonlóan Hollandia is küzd a gyarmatosító múltjával, amire rátett egy lapáttal az utóbbi években dübörgő fehérgyűlölő Black Lives Matter mozgalom. Az utrechtihez hasonló viták folynak Amszterdamban, Rotterdamban és Hágában is.
Az év elején egy kormány által összehívott független testület, arra sürgette Hollandiát, hogy kérjen hivatalos bocsánatot a rabszolga-kereskedelem során elkövetett emberiesség elleni bűncselekményekért. A miniszterelnök, Mark Rutte azonban azt mondta, nem fog bocsánatot kérni, mert nem ő a feladata, hogy ítéletet mondjon a holland történelemről. Rutte liberális VVD pártjának képviselői az utrechti határozat ellen szavaztak.
