2024. április 19. - Emma
EUR : 393.76
USD : 368.76
Időjárás ikon12°

Először beszéltek – Az ukrán elnök kínosan megkésve hívta ukrajnai látogatásra Orbánt

Hosszú, és az ukrán diplomácia számára egyre kínosabb hallgatás után telefont ragadott Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, hogy Ukrajnába invitálja Orbán Viktort.

Mint ismert, a két ország viszonyát jelentősen beárnyékolja, hogy Ukrajna az oktatási és nyelvtörvények megváltoztatásával erőteljes nacionalista, homogenizációs politikát folytat, ellehetetlenítve a területén élő kisebbségeket, függetlenül a hatalomra kerülő pártoktól. Legutóbb még az őshonos kisebbségek közül is kirekesztették a kárpátaljai magyarságot. Miközben Magyarország kiáll Ukrajna területi integritása és EU-s csatlakozási törekvései mellett – ezt egyébként maga Zelenszkij is elismerte és üdvözölte –, a kisebbségi kérdések rendezéséig gátolja az ország NATO-csatlakozását. A két állam vezetői közötti csúcstalálkozó ezért is lehet fontos Ukrajna számára, amelynek lehetősége még 2020 májusában vetődött fel, amikor Dmitro Kuleba első hivatalos útján Budapestre látogatott. Zelenszkij több mint egy éves késéssel végre fölvette a kapcsolatot a magyar miniszterelnökkel.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök először beszélt telefonon Orbán Viktorral – írta ukrán sajtóforrásokra hivatkozva a karpataljalap.net.

Az ukrán Jevropejszka Pravda úgy tudja,

Zelenszkij egy 2022-es ukrajnai látogatásra hívta meg a magyar miniszterelnököt.

Zelenszkij a Twitter közösségi portálon a beszélgetés kapcsán arról írt:

Ukrajna függetlensége Magyarország általi elismerésének és a diplomáciai kapcsolatok felvételének harmincadik évfordulója jó alkalom volt az első beszélgetésre Orbán Viktorral. Egyelőre csak telefonon, de biztos vagyok benne, hogy a személyes találkozás új lendületet ad majd Ukrajna és Magyarország kapcsolatának.

A portál felidézte, hogy a héten megtartott rigai NATO-csúcson a két ország külügyminisztere is megbeszélést folytatott, ahol Szijjártó Péter továbbra is azt hangsúlyozta: a kétoldalú kapcsolatok terén nehéz kérdések szerepelnek, különösen a nemzeti kisebbségek jogait illetően.

KÉTARCÚ, DE LEGINKÁBB MAGYARELLENES AZ UKRÁN POLITIKA

Portálunk többször is foglalkozott a kárpátaljai magyar közösséget sújtó gyermekvédelmi és oktatási törvények kérdésével, amelyeket még a Velencei Bizottság is aggályosnak talált, ennek ellenére Volodimir Zelenszkij folytatni látszik az elődje, a szélsőséges nacionalista Petro Porosenko által megkezdett kisebbségellenes politikát. Ennek egyik jelentős szimbóluma volt az említett oktatási és nyelvtörvények elfogadása mellett, hogy Ukrajna továbbra sem ismeri el a magyart őshonos kisebbségnek Ukrajnában. Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke ezt úgy kommentálta:

Bizonyossá vált, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök megválasztása után a nemzetiségek jogainak visszaszorítására irányuló politika nem változott, és követi azt az irányt, amely Petro Porosenko elnökségének a második szakaszában kezdődött.
Brenzovics kiemelte:

Egyértelművé vált, hogy politikai pártoktól függetlenül a politikai elitben volt egy elhatározás, hogy véghezviszik a kisebbségi jogok megnyirbálását, és ezt meg is tették.

Mint ismert, bár az ukrán lépésekre válaszul Magyarország gátolja Ukrajna NATO-csatlakozási tárgyalásait, a magyar diplomácia folyamatosan azt hangsúlyozza, hogy nyitott a kérdés rendezésére, és továbbra is kiáll az ország területi integritása és EU-csatlakozása mellett. A kérdés rendezéséhez reményteli lökést adhatott volna a tény, hogy Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter kinevezése utáni első útja külföldi útja 2020 májusában Magyarországra vezetett, és már akkor felvetődött egy lehetséges Zelenszkij–Orbán találkozó, a hivatalos felkérés azonban eddig hiányzott. Időközben egyes, nyolc évig nem ülésező vegyesbizottságokat összehívták, amely arra utalhat, hogy fokozatosan, de létrejöhet a két ország közötti legmagasabb szintű találkozó, amely talán megoldást nyújthat a két állam közötti problémákra.

Forrás: Pestisracok.hu

Az oldalunk sütiket használ. Adatvédelmi tájékoztató