Élő tudósításunk a harmadik napon. Cikkünk folyamatosan frissül.
Közvetítésünkben 10 friss hír jelenik meg egy oldalon, utána lapozhatóvá válik. Élő közvetítésünkben minden tartalom külön linkelhető és osztható.
Folyamatosan frissülő tartalom!
Az eddigi legnagyobb támadását indítja Oroszország
Kijevtől 150 kilométerre, a Pripjaty folyó határmenti szakaszán találkozik az orosz delegáció az ukránnal. Ezt maga az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij jelentette be a Telegramon.
Pripjaty Csernobiltól néhány kilométerre van, az atomerőművet az oroszok elfoglalták a csütörtöki invázió megkezdésekor.
Az oroszok a belarusz Gomelben szerették volna, ha elkezdődnek a béketárgyalások, de Zelenszkij nem egyezett bele, hogy átmenjen abba az országba, ahonnan az orosz hadsereg támadást indított. Lukasenko belarusz elnök megígérte, hogy az orosz fegyveres erők nem mozdulnak, amíg a helyszínre tart az ukrán küldöttség, és akkor sem, amikor eljönnek Pripjatyból.
Németország, Belgium, Finnország és Románia is arról döntött vasárnap, hogy lezárja légterét az orosz kereskedelmi repülőgépek előtt az ukrajnai orosz invázió miatt. Norvégia is csatlakozott hozzájuk vasárnap délután. Korábban már több uniós ország: Lengyelország, Csehország, Bulgária, Észtország, Ausztria, Dánia, Írország, Svédország is jelezte, nem repülhetnek át felettük az orosz gépek.
Jelen helyzetben Moszkva és Kalinyingrád között így kell repülnie egy orosz járatnak.
Dermesztő felmérések láttak napvilágot az Egyesült Államokban. Az amerikaiak többsége szerint Biden személye okozója volt Ukrajna lerohanásának, a republikánusok körében pedig Biden még Putyinnál is elutasítottabb – írja a mandiner.hu.
A megkérdezettek 62 százaléka úgy gondolja, hogy ha Trump lenne az elnök, Putyin nem rendelte volna el Ukrajna lerohanását – derült ki a Harvard Center for American Political Studies (Caps)-Harris közvéleménykutatásából. A válaszadók pártállása szerint a republikánusok 85 százaléka, a demokrata érzelműeknek pedig 38 százaléka van ezen a véleményen. A kérdésekre 2026 fő válaszolt a regisztrált szavazók közül. 59 százalékuk úgy véli, hogy Putyin azért indította el a háborút, mert valamiféle gyengeséget lát Joe Bidenben és csupán 41 százalék szerint nem volt tényező az amerikai elnök személye az oroszok döntésében.
A Caps-Harris kutatás megerősítette a Fox News korábbi felmérését. amelyben az jött ki, hogy a republikánus szavazók rosszabb véleménnyel vannak Bidenről (92 százalék), mint Putyinról (81 százalék). A demokratáknak viszont 87 százaléka van rossz véleménnyel Trumpról és 85 százaléka ítéli meg negatívan Putyint.
A Reuters azt írja, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök a NATO-országok agresszív kijelentései és „illegitim” szankciói után elrendelte az orosz hadsereg vezetésének, hogy helyezzék készenlétbe a nukleáris elrettentő erőket.
„A nyugati országok nemcsak barátságtalan gazdasági lépéseket tesznek hazánkkal szemben, hanem a nagy NATO-országok vezetői is agresszív kijelentéseket tesznek hazánkkal kapcsolatban. Ezért elrendelem, hogy Oroszország elrettentő erőit különleges szolgálati rendszerbe helyezzék át” – mondta Putyin.
Putin is meeting defense minister Shoigu and chief of general staff Gerasimov in the Kremlin.
— max seddon (@maxseddon) February 27, 2022
He says western sanctions are "illegitimate" and has ordered to place Russia's deterrence – i.e. nuclear – forces on "a special regime of duty," per @tass_agency
Közben az ENSZ atomenergia-ügyi 35 tagú kormányzótanácsa rendkívüli ülést tart Ukrajnáról, mivel négy működő atomerőmű és különféle hulladékkezelő létesítmények vannak az országban, köztük a csernobili, amit az orosz fegyveresek elfoglaltak – írja a Reuters.
A fejleményekről beszélt az orosz delegáció vzetője:
🇷🇺🇧🇾🇺🇦 "Már éppen indulni készültünk, de szó szerint 15:00 körül kaptunk tájékoztatást az ukrán féltől a tárgyalások érdekeltségéről és megerősítéséről": Medinszkij elmondta, hogy Ukrajna beleegyezett a gomeli tárgyalásokba pic.twitter.com/wJ12Ur97Ha
— Bede Zsolt (@BedeZsolt2) February 27, 2022
A friss információk alapján valahol az ukrán-belarusz határnál fognak tárgyalni a felek:
BREAKING: Ukraine-Russia talks will take place at the border between Ukraine and Belarus
— The Spectator Index (@spectatorindex) February 27, 2022
A csecsen vezér, Ramzan Kadirov azzal a kéréssel fordult Putyinhoz, hogy adjon engedélyt "egy nagyszabású művelet megkezdésére minden irányban és Ukrajna területén":
"Arra kérem az ország vezetését, az orosz fegyveres erők legfőbb parancsnokát, Vlagyimir Putyint, hogy adjon minden különleges erőnek megfelelő parancsot, hogy végezhessenek a nácikkal és természetesen azokkal a terroristákkal, akik a Csecsen Köztársaságban meggyilkolták asszonyainkat, öregjeinket és gyermekeinket".
Az orosz oldalon.
Andrij Zagorodnyuk, Ukrajna volt védelmi minisztere szerint a Fehérorosz Köztársaság nagy valószínűséggel csatlakozik az Ukrajna elleni orosz háborúhoz, az orosz oldalon.
A volt miniszter szerint van információ arról, hogy légi csapatok érkeznek Ukrajnába.
Ez szörnyű fejlemény, mivel egy olyan országot érint, amely egészen a közelmúltig Ukrajna nagy barátja volt, amelyet az emberek mindig is testvéri nemzetként tekintettek Ukrajnára. Ukrajna és Fehéroroszország sok száz éves történelme során soha nem háborúzott egymással.
Hozzátette, véleménye szerint a döntés Putyin követelésére született meg.
Közben fehérorosz ellenzéki újságírók is arról számoltak be, hogy a fehérorosz különleges műveleti erők egységei repülőre szálltak, és légi leszállást készítenek elő Kijev és Zsitomir környékén.
„Rengeteg honfitársunk próbál erejéhez mérten segíteni a bajbajutottakon: szállással, fuvarral, pénzadományokkal, gyógyszerek és élelmiszerek gyűjtésével és sokan személyesen a határátkelőknél. Magyarország segít! A tegnapi napon mi is befogadtunk egy kétgyermekes kárpátaljai családot az otthonunkba (..)” – írta a Facebookon Varga Judit igazságügyminiszter, és azt is, hogy felajánlanak félmillió forintot a háború elől menekülők megsegítéséért dolgozó szervezeteknek.
Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő pedig nemrég arról írt, hogy a 1357-es adományvonalon a Híd Kárpátaljáért összefogás keretében már közel 35 millió forint gyűlt össze.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt mondta, hogy beszélt Alekszandr Lukasenko belarusz elnökkel, de nem árult el részleteket a tárgyalásokról.
Százmilliárd eurós pénzügyi alapot hoz létre a német szövetségi kormány az ország védelmi képességeinek fejlesztésére, és ezentúl minden évben a hazai össztermék (GDP) két százalékát meghaladó összeget fordít erre a célra – jelentette be Olaf Scholz kancellár vasárnap a szövetségi parlamentben.
A német kormányfő szerint az Ukrajna elleni orosz háború korszakforduló az európai történelemben, és ebben az új korszakban sokkal többet kell befektetni Németország biztonságába, hogy megvédjék szabadságukat és demokráciájukat.
Scholt úgy látja, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök – aki Ukrajna lerohanásával kiírta magát a nemzetközi közösségből – fel akar építeni egy orosz birodalmat. Ezért az a fő kérdés, hogy milyen katonai képességekkel rendelkezik, és milyen képességek szükségesek, hogy ellensúlyozzák ezt a fenyegetést. Az új korszak új energiapolitikát is igényel, ezért a többi között gyorsan fel kell építeni két új terminált, amely cseppfolyósított földgáz (LNG), később pedig egy környezetbarát energiahordozó, a zöldhidrogén fogadására is alkalmas lesz.
(MTI)
