Azt mondja a minap Márki-Zay, miután a kifejezetten balos kutatóknál is a béka hátsó része alá csökkent a népszerűsége, ő nem a közvélemény-kutatásokban hisz, hanem a csodákban. Értettek a baráti cégek a szóból, el is szaporodtak nyomban a szedett-vedett baloldal esélyeit nagyobbra taksáló mérések a médiában. De az én fejemben azóta is az motoszkál, mit érthetett csoda alatt két héttel a választások előtt a magát messiásnak gondoló polgármester.
Miután jó ideje már EBESZ-segítséggel is építik a baloldalon a választási csalás mítoszát, és jól tudva, hogy ők mindig azzal vádolják ellenfelüket, amit ők maguk követnek el, kézenfekvő a következtetés: ordenáré választási csalásra készülnek a csodaváró politikai kalandorok.
Erősíti ebbéli meggyőződésünket, hogy egyre több információ lát napvilágot egy DatAdat nevű adatbányász-cégcsoportról, amelynek olyan figurák adják meg a rangját, mint Bajnai Gordon csődminiszterelnök, Ficsor Ádám volt titkosszolgálati miniszter a Gyurcsány-érából és Szigetvári Viktor, a 2010 előtti országrontó bagázs örökös tanácsadója. Ezek így együtt azzal büszkélkednek, hogy húsz-harminc körzetben biztosítani tudják a moslékkoalíció jelöltjének győzelmét. Módszerük ugyanis egy adatbázisban felismeri azokat a szavazókat, akik állításuk szerint hajlandók egy lépéssel közelebb lépni az úgynevezett progresszívek kampányához. Felmérik a szokásaikat, célzott üzenetekkel bombázzák őket, modellezik a szokásaikat, amiket aztán kihasználnak a manipulálásukra. Azzal kérkednek egymás között, hogy segítségükkel nyert tizenkét balliberális polgármester a helyhatósági választásokon, és Bajnai ötlete volt a hullócsillaggá változott Karácsony Gergely lecserélése is a kuszabeszédű Márki-Zayra az előválasztás finisében.
Ha ehhez még hozzátesszük, hogy ebben a cégcsoportban a hazai bajkeverőkön kívül megtalálhatók ilyen-olyan pozíciókban Clinton és Biden közvetlen munkatársai, kampánytanácsadói is, akiknek hasonló profilú amerikai cégét maga Soros György segített egymillió dollár adománnyal elindítani, még dermesztőbb az egész. Mert mit jelent mindez az egyszerű választópolgár számára? A főhatalom megszerzésére törekvő érdekcsoport megszerzi legszemélyesebb adatainkat. Rögtön felmerül a gyanú, hogy sokan nem is tudnak róla, miként kerültek be egy adatbázisba. Ezen adatok felhasználása viszont szigorú szabályokhoz kötött, elsőként ahhoz, hogy ki kell kérni a hozzájárulását minden érintettnek. Mivel ez macerás, keresnek egy olyan országot, ahol könnyen kijátszhatók a szabályok. Ezért működik papíron a DatAdat egy része Észtországban. Majd külföldről kapott anyagi támogatással, a már korábbról megismert szélsőbaloldali hálózatok, külföldi szakemberek és politikusok segítségével arra használják adatainkat, hogy manipuláljanak bennünket, és így befolyásolják a választás eredményét. Még jobban leegyszerűsítve, képesek személyre szabott üzenetek segítségével felhergelni olyan szavazók csoportját, akik álmukban sem gondolták volna, hogy elmennek szavazni, vagy eszükbe nem jutott volna ezekre a kóklerekre adni a voksukat. Vagyis törvénytelen adatkezelés, tiltott külföldi finanszírozás, a demokratikus választás rendje elleni bűncselekmények egész sorának az alapos gyanúja merül fel, pedig még nem is tudunk mindent.
És ezt nevezi ez a hőzöngő csodának. Tudom, hogy hiú ábránd, de annyira jólesne, ha a hivatalban lévő köztársasági elnököt végre felismerő EBESZ-munkatársak figyelme kiterjedne erre a titokban szerveződő végtelenül aljas akcióra is. Ha már annyira kényesek a választások tisztaságára.
Gajdics Ottó írása a Magyar Nemzet hasábjain jelent meg
