Miközben a haladó sajtó álhíreket gyárt arról, hogy mennyivel olcsóbbak a magyar termékek Hollandiában, addig Nyugat-Európát rekordszintű, negyvenszázalékos infláció sújtja. A szankciók következtében Németországban például már nem hónapról hónapra, hanem napról napra drágább az élet; a bevásárlóközpontok reklámújságaiba már ki sem írják a termékek árát.
A márciusi infláció negyven éves rekordértéket ért el Németországban. Az emberek jó ideje már nemcsak a nélkülözhető luxuscikkek árain érzik a drágulást, hanem a mindennapos alapélelmiszer-árak esetében is. Rengeteg ember hiába keres a boltok polcain étolajat vagy lisztet, az sok helyen hiánycikk. Több német áruházlánc is úgy döntött végül, hogy a lengyelektől és az ukránoktól importál étolajat, amit a méregdrága fuvardíjak miatt öt euróért, azaz körülbelül 1900 forintért árulnak – írja a Ripost.
A legolvasottabb német napilap, a Bild egy kisgyermekes müncheni család esetét mutatja be. A háromfős bajor család kipróbálta, hogy egy hét késéssel ugyanazokat a dolgokat veszik meg a helyi Aldiban. Arra voltak kíváncsiak, hogy az egy hét alatt érezhető-e jelentős drágulás.
A lap cikke szerint a szokásos heti nagy bevásárlás során került a bevásárlókocsiba alma, banán, répa, spenót, darált marhahús, sajt és halrudacska is. Az első héten 150 eurót, majd hét nappal később már ugyanezekért az árucikkekért közel 164 eurót fizettek a kasszánál. Ez lényegében azt jelenti, hogy egy háromtagú német család heti szinten 10 százalékkal többet költ élelmiszerekre. Az édesanya a tapasztalatok kapcsán megszólalt a német lapnak:
Ez sokkoló. A férjem az egyetlen közülünk, aki dolgozik, én otthon vagyok a babánkkal. Ha felszorzom ezt a többlet költséget éves szintre, rosszul leszek. És akkor még nem vettünk sem pelenkát, sem ruhákat, és nem is tankoltunk.
Olyan elképesztően rohamos a drágulás mértéke Németországban, hogy a Lidl áruházlánc nem tudja beleírni az akciós reklámújságaiba, hogy mennyibe fog kerülni náluk a következő héten a zöldség vagy a gyümölcs. Azt feltüntetik, hogy mik lesznek majd akcióban és várhatóan mennyivel, de a fix árakat majd az aktuális napi ár határozza meg. Az akciós újságok átfutási ideje több hét, így legalább 4–5 héttel előre kell(ene) tudnia az üzletláncnak, hogy pontosan mi mennyibe fog kerülni. Ez pedig a mai viszonyok között lehetetlen.
Ezzel szemben Magyarországon jó pár alapélelmiszer esetében vezetett be árstopot a kormány. Ennek értelmében az üzletek kénytelenek a tavaly október 15-ei szinten árulni például az étolajat, a kristálycukrot vagy a búzalisztet is. Az árstop hivatalosan május elsejéig biztosan érvényben marad, de Orbán Viktor miniszterelnök egy nemzetközi sajtótájékoztató keretében arról beszélt, hogy szeretnék meghosszabbítani az árstopot; a részletekről a napokban tárgyal a kabinet.
(PS)
