Újdelhi fontos célja, hogy a védelmi területen teljesen önellátóvá váljon.
Indiában elkészült az ország első hazai gyártású repülőgép-hordozója, Narendra Modi indiai miniszterelnök pénteken történelminek nevezte az eseményt, és felhívta a figyelmet az indiai- és csendes-óceáni térség biztonságának megőrzésére.
A miniszterelnök Kerala államban elmondott beszédében leszögezte: nem sok ország büszkélkedhet saját gyártású repülőgéphordozókkal, de India most már közéjük tartozik.
Hozzátette: Újdelhi fontos célja, hogy a védelmi területen teljesen önellátóvá váljon.
Az Vikrant az ország második repülőgép-hordozója az Oroszországtól vásárolt, 1987-ben gyártott Vikramaditja mellett.
A 262 méteres, 47 400 tonnás Vikrant az ország legnagyobb hadihajója: mintegy 1600 főnyi személyzet és 30 repülőgép befogadására képes, köztük harci repülőgépekére és helikopterekére is, a gyártásához felhasznált alkatrészek több mint 75 százaléka pedig szintén indiai gyártmány.
A tervek szerint a hajót 2023 végéig orosz gyártmányú MiG-29K harci repülőgépek segítségével tesztelik, ezt követően helyezik üzembe.
Újdelhi emellett újabb harci repülőgépeket kíván vásárolni Franciaországtól.
Prioritássá váltak a biztonsági kérdések
A kormány túl sokáig nem fordított elegendő figyelmet az indiai- és csendes-óceáni térség biztonsági kérdéseire, ám ezen ügyek mára a kormány prioritásaivá váltak – mondta Modi, aki a többi között ezzel indokolta a haditengerészet költségvetésének növelését is.
Az utóbbi években Kína fokozta jelenlétét az Indiai-óceánon, valamint a Csendes-óceán nyugati térségében, egyebek között – Újdelhi biztonsági aggályai ellenére – kikötőt épített Srí Lankán, ahová már befutott az első kínai hajó is.
Jóllehet Peking azt állítja, kutatóhajóról van szó, Újdelhi attól tart, a vízi járművet kémtevékenység folytatására is használhatják.
Az indiai haditengerészet tavaly négy hadihajót küldött válaszul Délkelet-Ázsiába, a Dél-kínai-tengerre és az indiai- és csendes-óceáni térségbe, ahol részt vettek az Indiából, Ausztráliából, Japánból és az Egyesült Államokból álló Négyoldalú Biztonsági Párbeszéd (Quad) néven ismert együttműködés hadgyakorlatán.
Pekingnek a térség több országával – köztük Vietnammal és a Fülöp-szigetekkel – van vitája olyan területek fennhatósága miatt, amelyek közül nem egy földgázban és olajban is gazdag.
(MTI)
