2022. december 02. - Melinda, Vivien
EUR : 410
USD : 392.68
Időjárás ikon

Orbán Viktor: Ez a kannibalizmus kezdete az EU-ban

Orbán Viktor a magyar–osztrák–szerb csúcstalálkozó után tartott sajtótájékoztatót a két ország vezetőjével, Karl Nehammer osztrák kancellárral és Aleksandar Vučić szerb államfővel.

A magyar kormányfő arról beszélt, hogy a migráció miatt a jövőben is többször fog találkozni a három vezető. Orbán szerint rengeteg energiát, élőerőt és óriási összegeket emészt fel a migráció elleni küzdelem. „A helyzet egyre nehezebb, riasztóak a számok” – mondta. Magyarország kezdeményezte a mostani összejövetelt, Orbán úgy véli, nekünk a legspeciálisabb a helyzetünk.

„A déli határunk ostrom alatt áll.”

Orbán szerint nem valószínű, hogy a brüsszeli migrációs politika változni fog. Ugyanakkor a migráció és az embercsempészek tevékenysége szintet lépett, „éles fegyvereket is használnak egymás ellen és a határőreink ellen is”. Mindannyiunknak az az érdeke, hogy az a védvonal, ami most a mi déli határainknál van, délebbre kerüljön – érvelt a magyar miniszterelnök.

Vučić: Nem lesz könnyű a mostani tél

Aleksandar Vučić megköszönte a meghívást, szerinte Orbánnak van annyi bátorsága, hogy felvesse a legfontosabb regionális kérdéseket. A szerb elnök szerint nem lesz könnyű a mostani tél, és attól tart, a következő tél sem lesz problémamentes az energetikai fennakadások miatt. Ha nem lesz gáz, akkor valaki mástól kell beszerezni. Ha élelmiszerhiány lesz, azt is meg kell valahogy oldani közösen.

Szerbiában 17 ezer ukrán és orosz ember kapott ideiglenes tartózkodási engedélyt a háborús konfliktus okán – tette hozzá a legális bevándorlással kapcsolatban. Úgy véli, Szerbiában sokan nem is tudják, milyen nehéz dolguk van a határőröknek az illegális bevándorlókkal, de a határon élők pontosan tisztában vannak vele.



Nehammer: Ausztria több tízezer embert fogadott be

Karl Nehammer is megköszönte a meghívást Orbánnak. A kancellár szerint jó az együttműködés a három ország rendőri szervei között. Ausztria nem rendelkezik EU-s külső határokkal, mégis befogadott már több mint 70 ezer, távolról (Indiából, Pakisztánból, Afganisztánból) érkező bevándorlót, és sok olyan embert is, akik az orosz–ukrán háború elől menekültek.

Az „irreguláris migráció” ellen azonban fel kell lépni, ezért fontos a rendőri erők együttműködése – vezette le Nehammer.

„Támogatjuk Szerbiát is az irreguláris migráció elleni küzdelemben. Ausztriában is érzékeljük azon menedékkérők számának emelkedését, akik Szerbia felől érkeztek Magyarországon át hozzánk” – mondta.

Migráció, földgáz

Először a magyar közmédia kapott kérdezési lehetőséget – a tudósítójuk arról érdeklődött, mit lehetne csinálni a nyugat-balkáni migrációs útvonallal. Orbán szerint három dologra lenne szükség.

Az első, hogy a „védelmi vonalat” délebbre kellene tolni, első körben az északmacedón határig. A második törekvés, hogy akik illegálisan vannak itt, azokat vissza tudjuk juttatni oda, ahonnan jöttek. A harmadik pedig, hogy létre kell hozni egy „hotspot”-ot a határunkon kívül – folytatta Orbán. Jó lenne, ha az EU kimondaná, hogy menekültügyi kérelmeket csak ezeken az EU-s határokon kívül eső hotspotokon lehessen beadni, és addig ne is lehessen belépni az EU területére – részletezte a magyar kormányfő.

Vučić szerint fontos, hogy szolidárisak legyünk az érkező nehéz sorsú emberekkel, de hangsúlyozta, hogy Szerbia nem szeretne hotspotot a saját területére, nem szeretne a migránsok táborává válni. A szerb elnök arra vonatkozó kérdést is kapott, hogy mi lesz akkor, ha nem lesz elegendő gáz. Vučić szerint nem is az a kérdés, hogy az emberek tudnak-e majd fűteni, hanem hogy mi lesz a cégekkel, és az óriási veszteségeket benyelő államháztartással. Többször hivatkozott arra, hogy Szerbia szegény ország, nem lehet összehasonlítani a nyugati országokkal a gazdasági helyzetét. Ráadásul szerinte Szerbia egyáltalán nem is tehet a kialakult háborús helyzetről és az energiaválságról.



Nehamamer szerint a Nyugat-Balkán minden országa nagyon fontos partner Ausztria számára. Az osztrák vezető a háborús propagandáról is beszélt, ami ellen szerinte küzdeni kell. „Én is katona vagyok, tudom mit jelent háborús propagandával felőrölni az embereket” – mondta. Pánikot és félelmet kelt a háborús propaganda, de „az embereket meg kell szabadítani a félelmeiktől, mert a félelem rossz tanácsadó”. Közösek az érdekeink, és nem engedhetjük, hogy az emberekben kívülről jövő politikai agitációval félelmet gerjesszenek – hangsúlyozta.

Orbán: Ez a kannibalizmus kezdete az EU-ban

A magyar miniszterelnök szerint elemi nemzeti érdek, hogy a magyarok jóban legyenek a szerbekkel. „A legfontosabb partnerünk Szerbia, akin keresztül el tudjuk érni a világot. (…) A legszorosabb együttműködésre törekszünk Szerbiával, hálásak vagyunk nekik azért, mert rajtuk keresztül jön az a cső, amin jön a földgáz.” Ebben a helyzetben a szerbek nem kapcsolják le Magyarország irányába a földgázszállítást, hanem átengedik – vélekedett.

„Amíg nekünk lesz gázunk, addig a szerbeknek is lesz” – mondta Orbán, aki szerint tovább kell folytatni a Budapest–Belgrád-vasútvonalat, mert egyre inkább így, dél felől tudjuk csak elérni a keleti kereskedelmi útvonalakat, a háború miatt Ukrajna felé egyre kevésbé.

Orbán arról is beszélt, hogy Németország az energiaválságban sok százmilliárd euróval tudja megsegíteni a saját cégeit, a gazdag országok óriási összegekkel tudják megsegíteni a cégeiket, de a szegényebb országok ezt nem tudják megtenni. Ráadásul szerinte az EU nem segíti a szegényebb országokat, a szankciókat előírták, de anyagilag nem segítenek.

„Ez a kannibalizmus kezdete az EU-ban. Ezzel kezdenie kell valamit Brüsszelnek, mert ez az európai egységet meg fogja bontani”

– vélekedett Orbán.

A magyar kormányfő szerint a migrációval kapcsolatban

„Brüsszelből soha semmilyen segítséget nem kaptunk”.

Sőt, olyan szabályokat akarnak ránk erőltetni, „amik életidegenek mifelénk”. „Brüsszelből nem várhatunk megoldásra, nekünk kell cselekedni” – tette hozzá. Nehammer szerint Szerbiát nem szabad egyedül hagyni az „irreguláris” migrációval szemben. A külső határok védelme, gyors eljárás, visszatoloncolás – ebben a három dologban egyetértünk a migrációval kapcsolatban az osztrák kancellár szerint.

Karl Nehammert a visszatoloncolási rendszerről is kérdezte egy osztrák újságíró. A kancellár elmondta, hogy a migráció kiinduló országai közül jó pár nagyon nagy népességű ország, amelyeknek nem nagy gond, ha a népességük pár százaléka útnak indul. Az európai országoknak azonban hatalmas gondot jelent, ha ekkora számú ember érkezik. Ausztria ezért a kibocsátó országokkal tárgyal – köztük Pakisztánnal és Indiával –, hogy őket is érdekeltté tegye abban, hogy fogadják vissza az Európából kitoloncolt embereket.

2016 óta válsághelyzet van hivatalosan

A magyar kormány szeptember elején hosszabbította meg Magyarországon a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet, egészen március 7-ig. Ezt egyébként egészen 2016 márciusától tartják már fenn.

Orbán és Vučić kapcsolata az elmúlt években vált igazán szorossá, a szerb elnök mostanában a magyar kormányfő egyik legközelebbi szövetségese, és az elsők között volt, aki gratulált Orbán újraválasztásához. A magyar miniszterelnök első hivatalos utazása az áprilisi újraválasztása után pedig pont Szerbiába vezetett. Néhány hete Vučić ki is tüntette őt a Szerb Köztársaság Érdemrendjével, a két ország együttműködésének, kapcsolatainak fejlesztése érdekében nyújtott szolgálataiért. Előtte pedig a szerb orosz pátriárka nevezte őt egyedülálló államférfinak, majd átadta neki a Szent Száva Érdemrend arany fokozatát.

Az oldalunk sütiket használ. Adatvédelmi tájékoztató