2022. december 10. - Judit
EUR : 414.49
USD : 394.94
Időjárás ikon

Kocsis Máté: Az a diktatúra, amit a brüsszeli elit művel

Nemzetbiztonsági szempontból is fontos kérdés, hogy milyen ígéretek fejében kapták a súlyos milliárdokat a baloldali politikusok az Action for Democracy nevű amerikai szervezettől – jelentette ki Kocsis Máté a Magyar Nemzetnek adott interjúban.

A Fidesz frakcióvezetője szerint fel kell tárni az összefonódásokat, vizsgálni kell például Karácsony Gergely és környezete szerepét is, hiszen ott jelent meg legmarkánsabban a külföldi befolyásolási kísérlet. A honatya arra is kitért, hogy az Oroszország elleni uniós szankciók közül a kormány kizárólag az energiahordozók embargóját ellenzi, mivel hazánk elemi érdeke, hogy a jövőben is megérkezzenek a földgáz- és kőolajszállítmányok. Az ellenzék kapcsán úgy fogalmazott, hogy mára a DK maradt az egyedüli életképes erő, amit a többi baloldali pártnak is el kell fogadnia.

– Európára és benne Magyarországra egyre sötétebb árnyékot vet az ukrajnai háború, ami az utóbbi időszakban inkább az eszkaláció felé mozdult el, mint a béke irányába. Mit várnak, mikor és milyen módon érhet véget ez a konfliktus?

– Magyarországról vagy Európa bármely részéből nehéz megmondani, hogy mi a nagyhatalmak érdeke, és mikor érhet véget a háború. Az viszont szinte biztosnak látszik – a szakértők is így látják –, hogy elhúzódó katonai konfliktussal kell számolnunk.

– Az utóbbi hetek sikeres ukrán ellentámadásai miatt is egyre több olyan véleményt hallani a nyilvánosságban, hogy az Oroszországra gyakorolt nemzetközi nyomás következtében meginoghat Putyin elnök hatalma és maga a rendszer, ami véget vethet az orosz katonai agressziónak. Ilyen egyszerű lenne a képlet?

– Nem vitatom, hogy lehet károkat okozni Oroszországnak, de abban erősen kételkedem, hogy egy ilyen hatalmas területű, népességű, ásványkincsekben, energiaforrásokban gazdag országot egykönnyen térdre lehet kényszeríteni.

– A háború kezdetétől felerősödtek azok a hazai baloldali és részben nemzetközi kritikák, amelyek túlzott oroszbarátsággal, elfogultsággal és Putyin kiszolgálásával vádolják a kormányt és a Fideszt. Megalapozottak ezek a bírálatok?

– A mi politikai közösségünk egységes abban is, hogy szeretjük a magyar történelmet. Az is, aki csak felszínesen ismeri hazánk múltját, pontosan tudja, hogy semmi jót nem köszönhetünk az oroszoknak, akár 1848-ra, a világháborúra vagy az 1956-os forradalomra és szabadságharcra gondolunk. Ha a magyarokat arról kérdezik, hogy oroszbarátok vagyunk-e, van, aki elkeseredetten elmosolyodik, van, aki felháborodik. A jelenlegi kormányt sem lehet elvtelen oroszbarátsággal vádolni. A baloldal persze mindig megteszi, ami a politikai vagdalkozásban ugyan elfér, de komolyan nem vehető állítás. Ezt az ellenfeleink is tudják, ezért szándékosan összemosnak két dolgot. Egy olyan kis területen élő, lélekszámban sem nagy ország számára, mint amilyen hazánk, amely az energia terén szinte teljesen kitett a külvilágnak, létfontosságú, hogy az itt élő emberek érdekei mentén döntsön, ha az energiabiztonságról van szó. A mostani válság kellős közepén a magyar emberek érdeke az, hogy legyen földgáz, üzemanyag, legyen energia, hogy tudjanak működni a háztartások, az ipar, és ne omoljon össze a gazdaság.

– Ez így teljesen egyértelmű, de talán az uniós szankciókhoz való viszonyt is érdemes lenne tisztázni, mert ebben a kérdéskörben is sok a félreértés, illetve a szándékos ferdítés, hazugság. Tehát a kérdés az, hogy a Fidesz és a kormány általában ellenzi az Oroszország elleni szankciókat, vagy csak az energiahordozókkal összefüggő bojkottintézkedéseket utasítja el?

– Kizárólag az energiaszankciókról beszélünk. Már 2014-ben, a Krím félsziget orosz annektálása után is születtek szankciók Oroszország ellen, de akkor Angela Merkel német kancellár nem engedte, hogy ezek az intézkedések az energiára is kiterjedjenek. Ezért akkor nem következett be energiaválság és ahhoz társuló inflációs robbanás. A mostani európai uniós vezetés nem tudta megoldani azt a problémát, ami 2014-ben Merkel kancellárnak sikerült. A geopolitikai és katonai helyzet nem sokban különbözik az akkoritól, hiszen 2014-ben is egy – arányaiban persze kisebb – katonai beavatkozás után csatolta el a Krímet Oroszország. Tehát az orosz lépés lényegében ugyanaz volt, mint most, de az európai válasz más volt, ezért nem került bajba akkor a kontinens.

– A mostani szankciók ugyanakkor brutálisan megnövelték az energiaárakat, és Európában mindenki amiatt aggódik, hogy lesz-e elegendő gáz a téli hónapokban. Mi a helyzet nálunk?

– A magyar embereknek emiatt nem kell aggódniuk, itthon lesz elegendő földgáz és energia. A szankciós felár persze durván érződik – és fog – a világpiaci árakon, így a hazai fogyasztók pénztárcáján is. Inkább az európai viszonylatok aggasztók, mert az energiahiány és a szankciós felár példátlan inflációs hullámot indított el főként a kelet-közép-európai térségben, ami fojtogatja a magyar gazdaságot is.

– Ilyen bizonytalan nemzetközi helyzetben a veszélyhelyzet kihirdetésének a lehetősége is fontos eszköz a kormány kezében. Néhány hete az Országgyűlésnek benyújtott a témában egy módosító javaslatot, mi ennek a jelentősége?

– Azt szerettem volna, ha növeljük a parlament szerepét a veszélyhelyzet kihirdetése kapcsán, mivel a legfőbb népképviseleti szerv mégiscsak az Országgyűlés, nem a kormány. Szerintem jó, ha a veszélyhelyzetet nem lehet felső korlát nélkül alkalmazni, 180 naponta a parlament elé kell kerülnie a döntésnek.

(Origo)

Az oldalunk sütiket használ. Adatvédelmi tájékoztató