Vlagyimir Putyin azon bejelentése, hogy orosz nukleáris fegyvereket fognak állomásoztatni Belaruszban, egyértelműen a Nyugat és különösen a kelet-európai államok megfélemlítésére irányult, hiszen ezek a fegyverrendszerek a telepítést követően a balti államoktól kezdve Romániáig és Moldováig fenyegetést jelentenének a kontinens egy részére – írja a The Telegraphra hivatkozva az Index.
A cikk szerint a Kreml ezzel világosan és egyértelműen azt üzeni, hogy feljogosítva érzi magát arra, hogy leverjen minden komolyabb nyugatbarát lázadást Alekszandr Lukasenka ellen. Ahogyan az ukrán nemzetbiztonsági és védelmi tanács titkára, Olekszij Danilov fogalmazott: Belarusz Putyin nukleáris túszává vált.
Mint írják, a georgiai tömegzavargások megijesztették az orosz vezetést, mivel Georgia kormánya próbál egyensúlyozni a Nyugat és Oroszország között: miközben az uniós tagságra törekszik, egyre jobban fokozza a gazdasági együttműködést Moszkvával. Eközben azonban Oroszország a Fekete-tenger túloldalán is elvesztette azt a befolyását, amellyel az unión belül rendelkezett a ukrajnai háború előtt.
Orbán Viktor magyar miniszterelnök – akit a lap a Putyinnal való kapcsolatok fenntartására legjobban törekvő uniós vezetőnek nevez – ugyanis az elmúlt hetekben azt mondta, hogy a változó geopolitikai realitások szükségessé tehetik a hozzáállás megváltoztatását. Más országok pedig, amelyek a Moszkvához fűződő hosszú távú baráti kapcsolatok ellenére szeretnének csatlakozni az EU-hoz, egyre inkább úgy látják, hogy az Oroszországhoz fűződő kapcsolataik akadályozzák őket ebben.
A The Telegraph szerint az orosz elnök hatalma Kelet-Európában már évek óta csökkenő tendenciát mutat, de az ukrajnai háború csak még jobban felgyorsította ezt a folyamatot és Putyin lassan a megmaradt szövetségeseit is elveszíti.
(Index)
