A G7-országok nem fogják tudni elhitetni a világgal, hogy Peking aláássa a globális stabilitást – jelentette ki Hua Csunying kínai külügyminisztériumi szóvivő hétfőn.
A Twitteren közzétett bejegyzéssorozatában Hua bírálta a G7-ek álláspontját, azt írva:
“EGYES [SIC] TAGOK KÍNÁT “A GLOBÁLIS BIZTONSÁGOT ÉS JÓLÉTET FENYEGETŐ LEGNAGYOBB VESZÉLYNEK” NEVEZTÉK. KOMOLYAN?”
Nyilvánvalóan Rishi Sunak brit miniszterelnök megjegyzéseire utalt, aki a csoport japán Hirosimában tartott csúcstalálkozóján kijelentette, hogy
“EGYES [SIC] TAGOK KÍNÁT “A GLOBÁLIS BIZTONSÁGOT ÉS JÓLÉTET FENYEGETŐ LEGNAGYOBB VESZÉLYNEK” NEVEZTÉK. KOMOLYAN?”
Nyilvánvalóan Rishi Sunak brit miniszterelnök megjegyzéseire utalt, aki a csoport japán Hirosimában tartott csúcstalálkozóján kijelentette, hogy
“HA KÍNA FENYEGETÉST JELENT, AKKOR MILYENEK AZOK A G7-TAGOK, AMELYEK HÁBORÚT INDÍTANAK SZUVERÉN ÁLLAMOK ELLEN, TÖRVÉNYES KÜLFÖLDI KORMÁNYOKAT DÖNTENEK MEG, KILÉPNEK A TÖBBOLDALÚ SZERZŐDÉSEKBŐL, ÉS MÁS ORSZÁGOKAT KÉNYSZERÍTENEK AZ ELLÁTÁSI LÁNCOK MEGSZAKÍTÁSÁRA?” – KÉRDEZTE HUA.
A szóvivő a továbbiakban hangsúlyozta Kína a világgazdaság első számú motorjaként elfoglalt helyét, és azt, hogy Peking többet tesz hozzá a globális növekedéshez, mint a G7-tagok együttvéve, miközben a második legnagyobb adományozója az ENSZ békefenntartási támogatásának.
“A VALÓ VILÁG AGYÁT NEM LEHET ÁTMOSNI ÉS BECSAPNI” – MONDTA.
Sunak Kínával szembeni bírálata sokkal keményebbnek tűnt, mint a G7-ek közös közleménye, amelyben felvázolták a Peking által jelentett kihívásokat. A csoport tagjai ugyanis hangsúlyozták, hogy “készek konstruktív és stabil kapcsolatokat kiépíteni Kínával”, hozzátéve, hogy “nem szakadunk el vagy fordulunk befelé”, amikor az ázsiai óriással fennálló gazdasági kapcsolatokról van szó.
A G7 ugyanakkor hangsúlyozta, hogy szükség van a “kockázatmentesítésre és diverzifikációra”, valamint a “kritikus ellátási láncaink túlzott függőségének” csökkentésére.
A csoport emellett bírálta Pekinget a “nem piaci politikákért és gyakorlatokért, amelyek torzítják a globális gazdaságot”, és fogadkozott, hogy ellenállást tanúsít a gazdasági kényszerítésnek nevezett jelenséggel szemben.
A kínai külügyminisztériumot azonban nem győzték meg, kijelentve, hogy “a masszív egyoldalú szankciók és a “szétválasztás” aktusai… az USA-t teszik az igazi kényszerítő tényezővé”, miközben sürgette a G7-eket, hogy ne váljanak Washington “cinkosává” ebben a tekintetben.