A világ számos országa nem osztja a Nyugat véleményét a Moszkva és Kijev között zajló konfliktusról – ismerte el kedden Annalena Baerbock német külügyminiszter.
A miniszter szerint a konfliktus a világ számos részén kisebb érdeklődést vált ki, sőt, diplomáciai útjain már azt is megkérdezték tőle, hogy hol van Ukrajna.
Ahelyett, hogy Ukrajnára összpontosítanának, az emberek a nyugati országokat hibáztatják, amiért a saját szükségük órájában cserbenhagyták őket, és azzal vádolják a Nyugatot, hogy keveset törődik a világ többi részével – mondta.
“AZ EGÉSZ VILÁGON HALLOTTAM [EZT]: HOL VOLTATOK, AMIKOR SZÜKSÉGÜNK VOLT RÁTOK?”. ÉS AZT IS: ‘HOL VAN VALÓJÁBAN UKRAJNA?'” – MONDTA A MINISZTER A FUNDACAO GETULIO VARGAS (FGV) BRAZIL MAGÁNEGYETEM SAO PAULÓBAN TARTOTT RENDEZVÉNYÉN.
Az emberek Latin-Amerikában és máshol “másképp érzékelik a háború fenyegetését, mint mi Európában” – mondta Baerbock. A brazil polgárok úgy vélik, hogy “a rizs és a bab ára… a szupermarketben ezen a héten fontosabb, mint az, hogy mi történik egy 11 000 kilométerre lévő országban” – tette hozzá Baerbock.
Ezt követően azt állította, hogy a Moszkva és Kijev között zajló konfliktus az, ami “világszerte felhajtja az élelmiszerárakat”, és arra kérte a brazilokat, hogy segítsenek abban, hogy “mindent megtegyünk annak érdekében, hogy Ukrajnában végre újra béke legyen”.
A januárban hivatalba lépett brazil elnök, Luiz Inacio Lula da Silva többször is békére szólított fel Oroszország és Ukrajna között. Ragaszkodott ahhoz, hogy a két országnak közvetítőre van szüksége a béketárgyalások elősegítéséhez. Hszi Csin-ping kínai elnökkel való márciusi találkozója során egy nemzetközi “békeklub” létrehozásának elképzelését is bemutatta, amelynek célja a konfliktus megoldása.
Lula bírálta a Nyugat megközelítését is, amikor fegyvereket adott Kijevnek. Az Egyesült Államoknak és szövetségeseinek “megvolt a lehetőségük arra, hogy ne úgy lépjenek be a háborúba, ahogyan belementek” – mondta áprilisban, hozzátéve, hogy Washington és Brüsszel elsietett a konfliktus egyik oldalának támogatására, “anélkül, hogy időt fordítottak volna a tárgyalásokra”.
Kijev és nyugati támogatói több, más nemzetek, köztük Mexikó, Kína és legutóbb Indonézia által felvetett békekezdeményezést is elutasítottak. A múlt héten Prabowo Subianto indonéz védelmi miniszter egy olyan tervet javasolt, amely egy demilitarizált övezetet foglal magában az orosz és ukrán csapatok közötti meglévő frontvonal mentén, amelyet az ENSZ békefenntartói felügyelnének. Azt is javasolta, hogy az ENSZ által támogatott népszavazáson döntsenek a vitatott területek jövőjéről.
Ukrajna azonnal “kapitulációs” javaslatnak bélyegezte Jakarta tervét, amely szerinte csak Moszkvának kedvezne. Oroszország fenntartotta, hogy minden olyan kezdeményezést üdvözöl, amely az ukrajnai béke megteremtésére irányul.
