Merész vállalkozásba kezdtek a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) nyelvészei és informatikusai: egy álhíreket és áltudományos cikkeket kereső oldalt és mobiltelefonos alkalmazást fejlesztenek. A hamis információt tartalmazó hírek tízszer jobban terjednek, mint a valódi információk, komoly gondokat és károkat okozva a társadalomban, valamint a gazdasági életben. A modellt, amely közel 90 százalékos biztonsággal jelzi az álhírgyanút, először az egészségügyben alkalmazzák, de a fejlesztők tervezik, hogy más területekre is kiterjesztik.
„Szociálpszichológiai kutatásokból tudjuk, hogy a valódi híreknél tízszer nagyobb eléréssel terjednek az álhírek és az áltudományos szövegek a világhálón” – nyilatkozta az Indexnek Németh T. Enikő. Az SZTE Általános Nyelvészeti Tanszékének vezetője szerint a Covid–19-járvány jól rámutatott arra, hogy az álhírek milyen károkat tudnak okozni a kisebb-nagyobb közösségekben.
Mivel az álhírek, valamint az áltudományos nézetek az élet számos területén megjelennek, ezért azonosításuk társadalmi és gazdasági szempontból, valamint a korszerű tudomány hitelességének megőrzése szempontjából is elkerülhetetlen. A SZTE nyelvészei és informatikusai a Debreceni Egyetemmel konzorciumban ennek a problémának a kutatására és feltérképezésére kaptak 200 millió forintot a Magyar Tudományos Akadémiától a Tudomány a Magyar Nyelvért Nemzeti Programban. A négyéves projekt tavaly ősszel kezdődött, de már néhány hónap múlva érdekes eredményeket produkált.
Egy népes nyelvészcsapat kutatja, hogy az álhíreknek milyen jellemzőik vannak, amelyek alapján jól azonosíthatók ezek a cikkek, illetve szövegek. Például jó eséllyel gyanítható, hogy álhírrel van dolgunk, ha a szövegben csupa nagybetűs szó, rengeteg felszólító mód, érzelmekre ható kifejezés, összevissza tegezés és magázás vagy sok felkiáltójel található.
Csendes Tibor, az SZTE Informatikai Intézetének tanára szerint a neurális hálózat egy biológiai ihletésű, rendkívül összetett és bonyolult szimuláció. A lényege, hogy a gép tanul, és a rétegekbe rendezett mesterséges neuronok kommunikálnak egymással különböző függvényeken keresztül. A szegedi informatikusok eddig 5000 álhírt és 5000 valós hírt töltöttek a rendszerbe, hogy a gép tudjon tanulni.
A PROGRAM A RENDELKEZÉSÉRE BOCSÁTOTT TANÍTÓ PÉLDÁK ALAPJÁN OLYAN ÁLTALÁNOS MINTÁZATOKAT PRÓBÁL FELÁLLÍTANI, AMELYEK RÉVÉN MINÉL NAGYOBB PONTOSSÁGGAL KÉPES A POZITÍV ÉS NEGATÍV PÉLDÁK ELKÜLÖNÍTÉSÉRE.
Az SZTE tanára jelezte: tervbe vették egy rövid szöveges sillabusz megírását, amelyben jelzik, hogy mire érdemes odafigyelni, és hogyan tudjuk azonosítani az álhíreket.
A program jelenleg magyarul érhető el, de az eddigi tapasztalataink szerint átültethető lesz más nyelvekre is – közölte Berend Gábor. A tervek szerint az álhírkereső mobilverziója androidos és iOS-rendszereken is letölthető lesz.
