Ezt közölte a Republikon.
A választásra jogosultak 62 százaléka menne el mindenképpen szavazni, ha most lennének az országgyűlési választások. Alapvetően hibahatáron belül mozgott a pártok támogatottsága júniusban, az erőviszonyok nem alakultak át. A Fidesz-KDNP és az ellenzéki pártok között némileg zárult az olló, jelenleg 46-41 százalék az állás a kormánypárt javára a pártválasztók körében, ha a 2022-ben együttműködő, mostanra külön utakat járó hat ellenzéki pártot vesszük figyelembe – derül ki a Republikon legfrissebb, júniusi kutatásából.
A választásra jogosultak 27 százaléka bizonytalan abban, hogy melyik pártra szavazna - írják.
Január óta először csökkent a Fidesz-KDNP támogatottsága. Júniusban a teljes népesség körében egy, a pártválasztók körében két százalékpontot veszítettek támogatásukból a kormánypártok, a teljes népesség körében 33, a pártválasztók körében jelenleg 46 százalék a támogatottságuk. A Republikon szerint az elmúlt időszakban több esemény is hatással lehetett a Fidesz-KDNP népszerűségére, többek között az oktatási tüntetések, a státusztörvény vagy az EU szinten rekord mértékű infláció. Más, várhatóan megosztó ügyek, mint például az árstop kivezetése vagy a családtámogatási rendszer átalakítása még nem látszódhatnak ezekből az adatokból.
A DK, igaz a legerősebb ellenzéki párt, de tovább csökkent támogatottsága, a teljes népesség 12, a pártválasztók 16 százaléka szavazna rájuk. A Momentum az előző hónap enyhe visszaesése után erősödni tudott. A teljes népességben egy százalékponttal, 6 százalékra, a pártválasztók körében 2 százalékponttal, 9 százalékra növekedett a párt támogatottsága. Ezzel megelőzte a Mi Hazánkot, és a második legerősebb ellenzéki párttá lépett elő. A Republikon szerint ez az erősödés összefüggésben lehet azzal, hogy a Momentum az oktatás ügyére és Donáth Annára kezdett építkezni, kérdés, ez milyen hatással lesz a következő hónapok adataira.
A Mi Hazánk támogatottsága változatlanul 5 százalékon áll a teljes népesség körében, viszont egy százalékponttal csökkent, 7 százalékon áll a pártválasztók csoportján belül. Az MSZP negyedéves stagnálás után először erősödni tudott a teljes népesség körében, 1 százalékponttal, jelenleg 4 százalékon áll. A pártválasztók körében tartja a bejutó helyet 5 százalékos támogatottsággal.
Az MKKP júniusban pedig nem csak, hogy bejutó pozícióban maradt, de erősödött is 1-1 százalékponttal a teljes népesség és pártválasztók körében is. Jelenleg a teljes népesség 5, a pártválasztók 6 százaléka szavazna a pártra. Így az MKKP támogatottsága megközelítette a Mi Hazánk támogatottságát.
Az LMP pár hónap után másodszor is el tudta érni a parlamenti küszöböt, 5-5 százalékra erősödött mind a teljes népesség, mind a pártválasztók körében. A Párbeszéd idén először erősödni tudott a teljes népesség körében, 1 százalékról 2 százalékra. A pártválasztók körében továbbra is 2 százalékon áll. A Jobbik az egyetlen párt, ahol semmi nem változott az elmúlt hónapban, a teljes népesség körében 3, a pártválasztóknál 4 százalékon állnak, jelenleg a Párbeszéd mellett egyedüliként kieső helyen.
A Republikon elemzése szerint az elmúlt évben az együttműködési hajlandóság hiánya azt eredményezte, hogy a szavazók jobban megoszlanak az ellenzéki pártok között, elkezdtek a választók külön indulással számolni. Ez azt eredményezte, hogy a kisebb pártok kicsit erősödtek. A Republikon elemzésében azt írja: „Minden bizonnyal tovább nehezíti az ellenzéki pártok koordinációját, hogy többek számára kilátásba került a magányos mandátumszerzés az EP választáson, ami arra ösztönözheti a kis pártokat, hogy ne működjenek együtt. Természetesen ez magával hordja a veszélyt, hogy 2024-ben ott állunk a duplaválasztás másnapján, négy darab 4 százalékot szerző ellenzéki párttal, és rekord alacsony EP mandátummal”.
