Jóváhagyta a Nemzetközi Úszószövetség (WA) kongresszusa az elnökség egyhangú döntését a jelenleg a svájci Lausanne-ban működő szervezet székházának Budapestre költözéséről - közölte a japán Fukuokában Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, aki kitüntetést is kapott.
“Huszain al-Muszallammal, a Nemzetközi Úszószövetség elnökével ma aláírtuk a szervezet székhelyének Budapestre költözéséről szóló megállapodást”
- írja Szijjártó Péter a Facebook oldalán.
A miniszter hangsúlyozza: hazánk kiemelt szerepet játszik a világ úszósportjában, a Nemzetközi Úszószövetség 1908-as létrehozásakor a nyolc alapító tag között volt, és harminchét olimpiai aranyérmet nyert úszásban, kilenc másikat pedig vízilabdában. A hetedik helyen állunk a világbajnokságok összesített éremtábláján, a magyar sportolók már több mint száz érmet nyertek és már két újabbat sikerült szerezni a mostani, fukuokai versenyek során - posztolta a miniszter.
A kormány 15 évig ingyen adja a helyszínt
A miniszter a WA kongresszusán üdvözölte a döntést a szervezet budapesti költözéséről, és arról számolt be, hogy Magyarországon már most is két nemzetközi sportszövetségnek van központja, emellett tíz nemzetközi szervezetnek, amelyek közül nyolc az ENSZ-hez kötődik.
A kormányzat kész 15 éven át ingyen biztosítani a helyszínt a Nemzetközi Úszószövetségnek, emellett adókedvezményeket és mentességet nyújtanak a szervezetnek, valamint kész megkezdeni az egyeztetéseket a szükséges infrastrukturális beruházásokról.
Szijjártó Péter a beszédében Fukuokában kétségtelennek nevezte, hogy "őrült időket" él ma a világ, hatalmas változások zajlanak az emberek mindennapi életében, és kétszer is teljesen a feje tetejére állt a globális rend, új korszak van születőben.
Ezt mi sem jelzi jobban szerinte, mint hogy a jelenleg is zajló 20. vizes világbajnokságot 2021-ben kellett volna megrendezni, viszont a koronavírus-járvány miatt Japán végül azt elhalasztotta, így tavaly rendkívüli vb-re került sor, amelynek Budapest lett a házigazdája. Ezt megelőzően a szervezet 2015-ben felkérte Magyarországot, hogy biztosítson helyszínt 2017-ben az úszó-világbajnokságnak a visszalépését bejelentő Mexikó helyett, hazánk pedig igent mondott, és két év alatt végrehajtott minden szükséges előkészületet - mondta.
“A lényeg, hogy végre itt vagyunk, túléltük a válságot, s készek vagyunk szembeszállni egy másikkal is"
- fogalmazott a miniszter.
Szijjártó Péter büszkeségét fejezte ki amiatt, hogy 2017 és 2022 után Magyarország 2027-ben is vizes világbajnokságot rendezhet, így tíz éven belül "mesterhármast" ér el. "Ezt örömmel tettük és tesszük, készek vagyunk bármilyen rendezvényt azonnal megtartani" - mondta.
Hazánk kiemelt szerepet játszik a világ úszósportjában, a Nemzetközi Úszószövetség 1908-as létrehozásakor a nyolc alapító tag között volt, továbbá harminchét olimpiai aranyérmet nyert úszásban és kilenc másikat vízilabdában. Magyarország ma a hetedik a világbajnokságok összesített éremtábláján, a magyar sportolók már több mint száz érmet nyertek, miközben a lakosságszám tekintetében csak a 95. helyezett az ország, és ez a sikertörténet folytatódik, miután két újabb érmet sikerült szerezni a mostani versenyek során - emelte ki a beszében. Mint mondta, újabb rekord fog születni idén, minthogy Jakabos Zsuzsanna már a kilencedik világbajnokságán vesz részt, ami példátlan a magyar úszók között.
"Minden túlzás nélkül mondható, hogy mi, magyarok úszónemzet vagyunk, úszók nemzete vagyunk, s ugyanez igaz a vízilabdára is"
- mondta Szijjártó Péter Fukuokában, hangsúlyozva, hogy az utóbbiban 9 olimpiai aranyérmet nyertünk.
Felidézte "minden idők legérzelmesebb" legdrámaibb vízilabda-meccsét, az 1956-os olimpiai tornán Magyarország és a Szovjetunió között. (Ezen a magyar válogatott 4-0 győzelmet aratott).
Végül a miniszter felhívta a figyelmet, a magyar tervezők által készített labdára, amivel a döntőt játsszák majd Fukuokában.