2024. február 28. - Elemér
EUR : 389.02
USD : 358.44
Időjárás ikon15°10°

Ivan Krasztev: Orbán arra játszik, hogy Trump visszatér, de ha ez nem jön be, Magyarország teljesen elszigetelődhet az EU-ban

Közel 40 perces interjút adott a Partizánnak Ivan Krasztev bolgár politológus, aki elemezte a lengyel választást, beszélt Németország és Európa nehéz helyzetéről, az orosz-ukrán háborúról, és végül Magyarország és Izrael helyzetéről is.

Krasztev megismételte korábbi állítását, miszerint Európát sokkolta, hogy 1943 óta nem látott intenzitású háború dúl a kontinensen. Az amerikaiak iraki kalandja óta mindenki azt hitte, hogy a katonai hatalom lényegtelen, a soft power számít igazán. De két év alatt sem tudtuk utolérni az oroszokat lőszergyártásban, most háromszor annyi légvédelmi lőszert tudnak gyártani, mint a Nyugat.

Ugyanakkor Ukrajna bemutatta, hogy van még erő a nacionalizmusban, rengetegen készek meghalni a hazájukért. A háború első hat hónapjában a Nyugat még az atomháborútól tartott leginkább, Lengyelország és a Baltikum viszont úgy érezte, ami Ukrajnával történik, az olyan, mintha velük történne. Aztán az ukrán hadsereg sikerei – illetve az orosz hadsereg karikaturisztikus húzásai – irreális elvárásokat eredményeztek.

Az orosz hadsereg ugyanis nagy, sok fegyvere és rengeteg embere van, és az ország vezetését nem érdekli az áldozatok magas száma. Közben hiába egyértelmű a helyzet morálisan, egyéb fegyveres konfliktusok is jelentkeztek (például a Gázai övezetben), és a gazdasági nehézségek is nőnek, ráadásul a további amerikai támogatás is kétséges.

Oroszország nem tudja elfoglalni Ukrajnát, de megszabadulni sem lehet tőle

Krasztev – hangsúlyozva, hogy nem katonai szakértő – több okból is valószerűtlennek tartja, hogy Ukrajna vissza fogja tudni foglalni az országa teljes területét.

Egyrészt, ha vissza is foglalnák, még nem érne véget a háború, mert Putyin nem mondaná azt, hogy: „Rendben, vigyétek.” Az orosz vezetés leváltása nélkül kizárt a győzelem.

Másrészt a Prigozsin-lázadásban sokan a rendszer gyengeségét látták, ami jogos, ugyanakkor az az elit konszolidációját is hozta, végül is senki sem csatlakozott hozzá.

Ráadásul Putyin a tavaly őszi mobilizálás után változtatott a terven. A 2014 óta tartó háborút az orosz hírszerzés vezette, ahogy 2022. őszig az eszkalációt is leginkább, azóta viszont az orosz hadsereg irányítja a háborút. Azóta pedig Putyin újradefiniálta a háború célját. Először azt állította, ez a Nyugat elleni proxyháború, később már azt mondta, ez egy hosszú, majdnem végtelen háború lesz: a cél nem a győzelem, hanem a végtelen háború, mert ezzel a rendszer konszolidálódhat és igazolhatja a politikáját.

Putyin célja egy bukott Ukrajna

Ukrajna orosz fennhatóság alá vonása hasonlóan irreális, mint az orosz hadsereg gyors kiűzése Ukrajnából. A cél, hogy Ukrajna működésképtelen, bukott állam (failed state) legyen.

A háború elején még figyeltek arra az oroszok, hogy lehetőleg ne bombázzanak civileket Kijevben, mert a kormányváltás után irányítani akarták azt. Most már direkt támadják az ukrán gazdaság tartópilléreit, például az Odessza és Mikolajiv környéki gabonaraktárakat, hogy amíg Ukrajna megmarad nyugati orientációjú, csakis vesztes maradhasson. Az oroszok arra játszanak, hogy ők elszántabbak, a Nyugat elfárad, elfogy a pénz, és Ukrajna összeomlik. Nem mintha újra akarnák építeni, a Donbászt is elfoglalták, és gyakorlatilag kiürült.

Európa nem tekinti magát hadviselő félnek, pedig az oroszok annak tartják, sőt a kínaiak, a brazilok és az indiaiak is proxyháborúnak tekintik az orosz-ukrán háborút. Európának el kéne döntenie, hogyan áll Ukrajnához, az ukránoknak pedig nem az ellentámadásra kellene koncentrálniuk, hanem arra, hogy ne váljanak bukott állammá. Ki kell találniuk, hogyan védik meg azt a területüket, amire egy erős gazdaságot tudnak alapozni, és a védelmi ipart is fel kell fejleszteniük.

Azzal is kell valamit kezdeni, hogy most csak kb. 28 millióan élnek Ukrajnában, 8-9 millióan elmenekültek. Ha a háború elhúzódik, és nem biztosítanak elég munkát és védelmet, ezek az emberek nem fognak hazatérni.

Ha nem nyer Trump, Orbán elszigetelődhet

Gulyás Márton arról is kérdezte Krasztevet, hogy találkozott-e Orbán Viktorral. A bolgár politológus azt mondta, hogy kb. 12 éve találkozott a miniszterelnökkel és a kormány több tagjával.

Szerinte Orbán nagyon tehetséges politikus, aki létrehozott egy olyan modellt, amit sokan utánoznának, de ez nehéz, mert ez egyrészt magyar sajátosság, másrészt Orbán olyan nagy kockázatokat vállal, amikbe akár bele is bukhat. Példaként azt hozta fel, hogy 2016-ban elsőként állt be Donald Trump mögé, és most is arra játszik, hogy Trump vissza fog térni, de ha ez nem jön be, Magyarország teljesen elszigetelődhet az EU-ban. Ha Trump nyer, Európa megváltozik, és Orbán ereje nő, de ha nem, akkor a kormányfőnek a gazdasági és szociális stratégiáján is változtatnia kell – mondja Krasztev.

Orbánnak Izraelre kell figyelnie

Krasztev szerint nem Putyin vagy Trump lehet Orbán példaképe, sokkal inkább Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök. „Izrael valamilyen szinten egy nacionalista, konzervatív tábor álma”, és bár demokrácia van, az nagyon is etnikai alapú, ráadásul az apró, de – főleg technológiailag – fejlett országnak van atomfegyvere és szuverén, így sokkal nagyobb országokra van nagyobb befolyása – sorolta Krasztev.

Az október 7-i Hamász-támadás viszont mutatta meg, hogy „a politikai polarizáció nemzetbiztonsági kockázat”. Őszintén szólva senki sem tudja megmagyarázni az izraeli hírszerzés kudarcát, ha nem veszi figyelembe az elmúlt évet, az igazságügyi reform miatti mély megosztottságot az izraeli társadalomban. Amiatt ugyanis megváltozott a gondolkodásmód. Ráadásul annak is ára van, ha ennyire egy erős vezető köré szerveznek mindent, ugyanis hirtelen ő lehet a felelős a kudarcért is.

 

Az oldalunk sütiket használ. Adatvédelmi tájékoztató