Az ukrán kormány által küldött válaszdokumentum nem tartalmaz semmifajta előrelépést a kárpátaljai magyar kisebbség 2015 előtti jogainak teljes körű helyreállítására vonatkozóan – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Budapesten.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) főtitkárával közösen tartott sajtótájékoztatóján újságírói kérdésre válaszolva arra emlékeztetett, hogy ukrán kollégájával folytatott januári tárgyalásán is egyértelművé tette a magyar elvárásokat ez ügyben, azaz hogy vissza kell állítani a kárpátaljai kisebbség korábbi, időközben fokozatosan leépített jogait.
Sajnos azt kell megállapítani, hogy az ukrán kollégák által nekünk megküldött válaszdokumentum nem tartalmaz semmifajta előrelépést ezen a téren
– mutatott rá.
Szijjártó Péter ezután kitért arra is, hogy a hivatalos választ szerdán meg fogják küldeni Kijevnek.
Nagyon remélem, hogy a jövőben el fognak mozdulni erről a dogmatikus álláspontjukról, és őszintén remélem, hogy valamifajta előrelépést fel fognak tudni mutatni a kisebbségi jogok vonatkozásában – emelte ki.
Idén derült ki, hogy a tavaly júliusban lemondott holland miniszterelnök, Mark Rutte a legesélyesebb jelölt a NATO-főtitkári pozícióra a távozó Jens Stoltenberg után. Az új NATO-főtitkár megválasztásának feltétele, hogy az észak-atlanti szövetség mind a 31 tagállamának egyhangúan támogatnia kell a jelöltet.
A magyar kormány nem tudja támogatni, hogy Mark Rutte korábbi holland miniszterelnök legyen a NATO következő főtitkára
– közölte a Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Reuters kérdésére.
Természetesen nem tudjuk támogatni olyan ember megválasztását a NATO főtitkári posztjára, aki korábban térdre akarta kényszeríteni Magyarországot – idézte a hírügynökség a magyar külügyminisztert.
Emlékezetes, hogy Mark Rutte korábban határozottan bírálta a magyar kormányt, elsősorban jogállamisági aggályok miatt. 2021-ben azt mondta, hogy Magyarországnak „nincs többé helye az EU-ban”.
Mark Rutte ekkor arról beszélt, hogy szerinte a homofób törvényt vissza kell vonni, és úgy fogalmazott:
Térdre kell kényszeríteni Magyarországot.
"Orbán Viktor és Donald Trump találkozójának a két legfontosabb napirendi pontja az lesz, hogy hogyan lehet újra békét teremteni Európában, és hogyan lehet majd visszatérni a magyar-amerikai kétoldalú kapcsolatokban “arra a magasságra, ahol ezek a kétoldalú kapcsolatok Trump elnök úr első elnöki ciklusa alatt voltak” - ezt válaszolta Szijjártó Péter az ATV-nek, amikor megkérdezték, hogy miről tárgyal Orbán Viktor pénteken Donald Trumppal, és a miniszterelnök találkozik-e az amerikai adminisztráció kormányzati tisztségviselővel, esetleg Biden amerikai elnökkel tervez-e találkozót.
Ez utóbbira nem válaszolt Szijjártó Péter, ám ezúttal is hangsúlyozta:
mára világossá vált, hogy az európai béketeremtésnek és a magyar-amerikai kapcsolatok javításának is Donald Trump a neve. A magunk részéről készen állunk a közös munkára, ha az amerikai választói bölcsesség ezt fogja kiadni”
- mondta el Szijjártó Péter.
Beszámoltunk róla, hogy Orbán Viktor március 7-én Washingtonban Kevin Roberts-szel, a leghíresebb amerikai konzervatív kutatóintézet, a Heritage Alapítvány elnökével folytat panelbeszélgetést "az Egyesült Államok és Magyarország kapcsolatainak jövője" címmel, a magyar stratégiai gondolkodásról a kialakuló globális biztonsági, gazdasági és társadalmi konfliktusok korszakában - tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke vasárnap. Megerősítette: március 8-án a kormányfő Donald Trump korábbi amerikai elnökkel tárgyal Floridában.
(Reuters, MTI)
