Ha Emmanuel Macron francia elnök blöfföl azzal, hogy csapatokat küld Ukrajnába, Vlagyimir Putyin orosz elnök ezt arra használhatja, hogy megalázza őt. Legalábbis ezt írja Lee Hocksteder, a The Washington Post újságírója.
Szerinte az Ukrajnának nyújtott nyugati katonai támogatást korlátozó vörös vonalak eddig inkább „halvány rózsaszínű pontoknak” tűnnek. Nevezetesen, az Egyesült Államok már feloldotta a tilalmat, hogy fegyverükkel Oroszországra csapást mérjenek – írja az Unian.
Ahogy az eszkaláció korábbi kemény korlátait elvetették Ukrajna túlélésének biztosítása érdekében, a legérinthetetlenebb kezdettől fogva a nyugati csapatok telepítésének tilalma volt. Ez az alapvető tilalom most minden eddiginél ingatagabbnak tűnik, mivel Franciaország katonai kiképzők küldését fontolgatja – tette hozzá.
Hocksteder úgy véli, egy ilyen döntés következményei súlyosabbak és kevésbé kiszámíthatóak lehetnek, mint az összes korábbi alkalommal, amikor a Nyugat beleegyezett olyan segélyek nyújtásába, amelyeket korábban elutasított.
A csapatok Ukrajnába küldése „eszkalációs ugráshoz” vezetne, mivel az európai csapatok veszteségeket szenvedhetnének, és sérülne annak az elképzelésnek a politikai értéke, hogy ez olyan háború, amelyben csak az ukránok hoznak hatalmas áldozatokat Európa védelmében Oroszországgal szemben.
Megjegyzik, Joe Biden amerikai elnök próbálja támogatni Ukrajnát, egyúttal elkerülni a világháborút, ami önkorlátozáshoz és késedelemhez vezetett a hadsereg szükséges fegyverekkel való ellátásában. Ugyanakkor leleplezte Moszkva üres nukleáris fenyegetéseit, válaszul az egyre erősebb fegyverekkel való ellátásra.
Szerinte Macron úgy véli, hogy a Nyugatnak bizonytalanságban kell tartania a Kremlt, hogy Putyinra hárítsa az eszkaláció kockázatainak téves kiszámításának terhét. A szerző viszont elgondolkodott azon, mi lesz, ha Putyin rájön Macron blöffjére? Szerinte a francia elnök keveset tett azért, hogy felkészítse a közvéleményt a francia katonák esetleges ukrajnai veszteségére, és Franciaország fő NATO-szövetségeseinek többsége határozottan ellenzi a csapatok telepítését, és „nem valószínű, hogy a francia veszteségeket arra használnák fel, hogy közvetlenebb konfrontációra törekedjenek Oroszországgal”.
Valójában Putyin a francia csapatokra mért csapást – ha az orosz csapatok megtalálják őket –, nemcsak a nyugati megosztottság leleplezésének módjaként, hanem Macron megalázásának lehetőségeként is tekintheti, aki most az egyik legoroszellenesebb nyugati vezető. Franciaországnak erős hadserege van, és a világ egyik vezető fegyvergyártója.
De továbbra sem világos, hogy Franciaország pontosan mit tud felajánlani Kijev harcedzett hadseregének, amely több mint két évig visszatartotta Putyin támadását
– teszi hozzá.
Hocksteder azt is megjegyezte, hogy Franciaország ugyan nyújt segélyt Ukrajnának, de a teljes összeggel elmarad Hollandia, Dánia és Lengyelország mögött, nem is beszélve az Egyesült Államokról, Németországról és az Egyesült Királyságról.
Szerinte Macron azt kockáztatja, hogy elszigeteltségét erősíti azzal, és kevés haszonra tesz szert, ha a normandiai partraszállás 80. évfordulóján bejelenti, hogy katonai kiképzőket küld Ukrajnába.