Indul a parlament őszi ülésszaka, méghozzá felfokozott hangulatban, a miniszterelnök napirend előtti felszólalásával.
Kövér László megnyitotta az ülést
Kezdésnek elhunyt országgyűlési képviselőkről emlékeznek meg: Donáth Lászlóról (MSZP), Kupa Mihályról (MDF, független), Vincze Kálmánról (FKGP, EKgP) és Bodzás Ferenc Árpádról (MSZP).
Orbán Viktor felszólalásával kezdődött az ülésszak.
Elsőként Orbán Viktor miniszterelnök szólalt fel, aki a bevett szokás szerint a tavasz ülésszak vége óta eltelt eseményekről és a kormány terveiről tájékoztatta a testületet.
Elsőként az árvízről beszélt, ami elmondása szerint súlyos veszteségeket okozott több közép-európai országnak, hazánkban pedig a második legnagyobb árvíz volt.
A miniszterelnök megköszönte minden résztvevőnek a bajban való helytállást.
Szerinte kiderült, hogy össze tudunk fogni, és „ezt kellene átmenteni a békeidőkre”.
Mint mondta: a 2013-as árvíz óta a magyar állam szervezettebb és erősebb lett. A miniszterelnök részletezte, azóta milyen árvízvédelmi intézkedéseket hoztak, s hogy azok miként védték meg a magyar településeket. Később döntenek a Duna-menti árvízvédelmi rendszer további fejlesztéséről.
Idén nyáron 40 ezren nyaralhattak a balatoni Erzsébet-táborokban, ebből háromezren a határon túlról érkeztek, és száz ukrán gyermeket is vendégül láttak a vakáció közben – mondta Orbán Viktor.
Jelenleg 57 tanuszoda, 87 tornaterem és 31 iskola épül az országban
– tette hozzá a miniszterelnök.
A Digitális Magyarország programjáról is beszélt a miniszterelnök, megjegyezve, hogy egyre több egészségügyi szolgáltatás érhető el online, és a gondosóra-szolgáltatásban is egyre többen vesznek részt. Elindult a digitális állampolgárság programja, ami az évben egyre több szolgáltatással bővül.
Az idei nyár turisztikai rekord volt, soha nem nyaralt ennyi magyar a határon belül, soha ennyi magyar nem nyaralt külföldön, mint az idén, és soha ennyi külföldi nem jött hozzánk. Hozzátette: az állam visszavette a Liszt Ferenc repteret, ami eddig 17 milliós utasforgalmat bonyolított.
Az MVM pedig részesedést vásárolt a világ egyik legnagyobb olajmezőjében. Emellett arányosan a világon a harmadik legjobbak vagyunk a napenergia felhasználásában.
Növekedésünk üteme az EU átlagának másfélszerese, de ezzel nem lehetünk elégedettek – mondta a miniszterelnök. A gazdaságban teljes a foglalkoztatás, 4 millió 740 ezer ember dolgozik, a bruttó átlagkereset 14 százalékkal nőtt, 12 hónapja folyamatosan emelkednek a reálbérek. Az államadósság 75 százalék körül áll, de a cél az 50 százalék. A költségvetés hiányát 4,5 százalékra akarják csökkenteni, és időarányosan jól áll ezzel az ország – sorolta a kormányfő.
Meghosszabbították a lakossági kamatstoppot, meghosszabbított a kormány a babavárási kölcsönökre adott határidőket. Július elsején elindult az új otthonfelújítási programot, amivel az 1990 előtt épült családi házak energetikai megújítását finanszírozzák, ami a számítások szerint 20 ezer családnak segíthet.
A nyár végén 3,4 százalékon állt az infláció – tette hozzá. – Bár a kormány a magasabb gazdasági növekedést és a mainál kedvezőbb hitelfelvételeket tartja kívánatosnak, a kormány mégis tiszteletben tartja a jegybank függetlenségét, és együtt él a jegybank által kialakított kamatkörnyezettel.
Új gazdaságpolitikára lesz szükség az új eredményekhez, sőt a régieket is csak így lehet megvédeni – jelentette ki Orbán Viktor. Mint kifejtette: a világgazdaság keleti és nyugati gazdaságra válik szét, ami a lehető legrosszabb forgatókönyv hazánkra nézve.
Versenyképes termékeket kell termelnünk a világpiacra, és ott el is adni. Ezért a világgazdaság egységes szerkezete létkérdés.
Az európai polgárok hiába szavaztak a változásra, Brüsszelben újra olyan bizottság alakult, ami folytatja a világgazdaságot megosztó politikát, a blokkosodást segítik elő. Brüsszel választhatná ennek ellenkezőjét is, és válaszolhatna a kihívásokra, de sajnos nem ezt teszi – mondta a miniszterelnök. – A blokkosodás azonban kiszolgáltatottsághoz, gazdasági pangáshoz, elszegényedéshez vezet. Ezért fel kell építeni a gazdasági semlegesség politikáját. Ki kell maradnunk azokból a konfliktusokból, amelyek választásra kényszerítenének minket a kelet és nyugat között. Kizárólag a magyar gazdaság érdekeit szabad követni, ami hasznos és ésszerű, azt és csak azt át kell venni nyugattól és kelettől is. Azok lesznek sikeresek a mai helyzetben, akik nem hajlandók kényszerpályára terelni magukat – mondta a kormányfő.
Az új gazdaságpolitika új eszközöket igényel, amelyeket egymás után vetnek be majd. Nem szocialista időket idéző reformcsomagra vagy nagy ugrásra van szükség, hanem egymásra épülő gazdasági, iparpolitikai, pénzügyi akciótervekre. Munkáshitel, kis- és középvállalkozóknak szóló hitel, a 13. havi nyugdíj állandósítása lesz a kiindulópont – sorolta a miniszterelnök.
Ezután a kormányfő a migrációról beszélt, s felemlítette, hogy több ország is a határai lezárására készül. Ez azt jelenti, hogy sérül a szabad mozgás uniós alapelve, pedig csak korábban meg kellett volna fogadni a magyar tanácsokat. Ma az a divat, hogy aki megvédi a saját határait, Európa határait, azt megbüntetik – mondta Orbán Viktor. – Ha Brüsszel továbbra is ragaszkodik politikájához, megkapja, amit akar, és Brüsszel kapuihoz fogjuk szállítani a migránsokat.
A nyugat téves számítások alapján, elhibázott taktikával ugrott bele az ukrajnai háborúba – fejtette ki Orbán Viktor, aki szerint tűzszünetre, tárgyalásokra és békére van szükség. Szerinte hamarosan, ahogy a migráció esetében is történt, többen belátják majd béke szükségességét. Mint mondta: Magyarország kezdeményezésére megalakult a Béke Barátai országcsoport.
Akár migrációról, akár háborúról van szó, végül mindig a szuverenitás, a nemzeti függetlenség kérdéséhez lyukadunk ki – mondta a kormányfő, aki szerint mindig a nemzeti kormányzás és nemzeti összefogás jelentette a megoldást.
Nem mindenhol volt ez így, így több helyről támadások érnek minket, például Németország vagy az Európai Parlament részéről.


