Az Országgyűlés 125 igen, 56 nem szavazattal, tartózkodás nélkül megszavazta a 2025-ös költségvetést. Varga Mihály a költségvetésről szóló zárószavazás előtti felszólalásában elbúcsúzott a pénzügyminiszterségtől.
A szavazás előtt Varga Mihály pénzügyminiszter búcsúbeszédet mondott. A tárcavezető jövő márciustól Matolcsy Györgyöt váltja a Magyar Nemzeti Bank élén, így a mostani volt az utolsó költségvetése, amit a vezetésével a pénzügyminisztérium kidolgozott.
A jövő évi büdzséről szóló jogszabálytervezetet november 11-én adta át a parlamentnek Varga Mihály.
Ismertetése szerint a kormány:
- a költségvetési hiány mértékét a GDP 4,5 százalékáról 3,7 százalékra,
- az államadósságot a bruttó hazai termék arányában az idei 73,2 százalékról 72,6 százalékra csökkentené,
- az inflációt 3,2 százalékra,
- míg a GDP-növekedést 3,4 százalékra tervezik,
- ezzel pedig a GDP összértéke 88 ezermilliárd forintra nőhet.
A költségvetés kiadási főösszege 2025-ben 42 862,1 milliárd forinttal, míg bevételi oldalon 38 739,1 milliárd forinttal számol, ezzel tehát a jövő évi büdzsét 4122,9 milliárd forintos pénzforgalmi hiánnyal tervezte meg a Pénzügyminisztérium.
A fő területek közül az egészségügyre 2025-ben összesen 3717 milliárd forintot szán a kormány, 330 milliárddal többet, mint idén, oktatási kiadásokra pedig összese 3876 milliárd forintot, ami közel ötszázmilliárdos növekedés a 2024-es előirányzathoz képest.
A fejezet előirányzatának ilyen mértékű emelését a pedagógusbér-emelés magyarázza, január elsejével ugyanis tovább emelkedik az oktatók bére, 21,2 százalékkal.
De ezenfelül is várhatók béremelések a közszférában 2025-ben: a céltartalékból fedezik a vízügyi ágazatban dolgozók fizetésemelését, de a bírák, ügyészek, szakoktatók keresete ugyancsak emelkedni fog a kormány tervei szerint.
A nyugdíjkassza jövőre már eléri a 7200 milliárd forintot, ez összegszerűen 655 milliárddal magasabb, mint a 2024-es előirányzat.
A nyugdíjak reálértékének megőrzése érdekében 3,2 százalékos inflációval megegyező emelést kapnak január elsejétől a nyugdíjasok, emellett a 13. havi nyugdíj kifizetését is garantálja a kabinet februárban. Változás viszont, hogy megszűnik a honvédelmi és a rezsivédelmi alap, amelyeket még a 2022-es energiaválság alatt állított fel a kabinet.
Ez azonban nem érinti sem a rezsivédelmi, sem a honvédelmi kiadásokat, utóbbiak jövőre is elérik a NATO kétszázalékos célját a GDP arányában.