A döntés szerint a GDPR arra kötelezi a magyar hatóságokat, amennyiben pontatlan, helyesbítsék a nemi identitásra vonatkozó személyes adatot – ez azt jelenti, hogy minden olyan esetben javítani kell, ha "a transz emberek társadalmi valósága és nemi identitása eltér a születéskor rögzített nemüktől" - olvasható a szélsőliberális telex cikkében.
Jelentsen ez bármit is…
Az EUB döntésének előzménye egy 2014-ben menekültként elismert, azóta Magyarországon élő transz férfi ügye, aki 2021-ben a GDPR alapján kérte a nemének és nevének megváltoztatását az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóságtól (OIF). A kérelmét elutasították, ezután a Háttér Társaság és a Magyar Helsinki Bizottság segítségével bírósághoz fordult.
A Fővárosi Törvényszék 2023. tavaszán előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezett az ügyben, és a következő három kérdésben kérte az Európai Bíróság állásfoglalását:
következik-e a GDPR 16. cikkéből, hogy a nyilvántartásban való rögzítést követően megváltozott személyes adatot, így az érintett nemét, köteles a hatóság kérésre helyesbíteni;
ha igen, a kérést milyen bizonyítékkal kell alátámasztani;
illetve szükséges-e igazolni, hogy az érintett átesett nemi megerősítő kezelésen.
Az EUB csütörtöki döntése alapján a jelenlegi magyar szabályozás összeegyeztethetetlen az uniós joggal - írják.
A döntés szerint a hatóságok nem hivatkozhatnak arra, hogy a magyar jogban 2020 májusa óta nem érhető el a transz emberek számára a nem jogi elismerése, azaz a nem- és névváltoztatás lehetősége. A luxemburgi bíróság álláspontja szerint a hatóságok nem tehetik ennek a jognak a gyakorlását függővé attól, hogy tudják-e bizonyítani nemváltó műtét elvégzését - olvasható a Telexen.