A pápa megválasztását jelző fehér füst nem sokkal délután 6 óra után szállt fel, előtte szerda este óta három eredménytelen szavazási forduló is volt.
Szerda este zárták be a 133 pápaválasztó bíborost a konklávéra, hogy megválasszák az április 21-én meghalt Ferenc pápa utódját. A katolikus eljárásrend szerint addig maradnak a Vatikánban, ameddig kétharmados többséggel meg nem választják az új egyházfőt.
Ez meglehetősen hamar, már a negyedik fordulóban megtörtént.
Mint írtuk, I. János Pál pápát 1978 augusztusában egy délelőtti és egy délutáni szavazási fordulóval választották meg, a fehér füst 18 óra 24 perckor szállt fel. II. János Pál pápa megválasztásakor, 1978 októberében a konklávé majdnem három napig tartott, és a fehér füst este 18 óra 18 perckor szállt fel. XVI. Benedek megválasztásához elég volt egy délelőtti és egy délutáni szavazási kör 2005 áprilisában, a fehér füst 17 óra 50 perckor szállt fel. Ferenc pápa esetében, 2013 márciusában két nap kellett, és a fehér füst 19 óra 6 perckor szállt fel. Egyházi szakértők és nyugalmazott bíborosok is azt jósolták korábban, hogy a mostani választás minden bizonnyal tovább fog tartani. Végül másfél nap elteltével választották meg Ferenc pápa utódját.
A bíborost lehetséges pápajelöltként tartották számon. Miután 2023-ban Ferenc pápa Prevostot megtette a Püspöki Dikasztérium prefektusává, a bíboros még láthatóbb lett az egyházon belül: az ő hivatala volt a felelős azért, hogy kit jelölnek püspöki székre.
A mostani pápát 80 százalékban olyanok választották, akiket Ferenc pápa emelt bíborosi rangra.
Köztük a 2013-as konklávéhoz képest jóval több fiatal (60 év alatti) bíboros. Ferenc pápa a földrajzi határokat is átírta, a 2025-ös pápaválasztáson a korábbiakhoz képest sokkal inkább csökkent az eurocentrikusság, nagyobb szerepet kapott az, hogy a világ legkülönbözőbb nemzetei és kultúrái képviseljék magukat.