Németország migrációs fordulóponthoz érkezett – közel húsz év után először lett negatív az ország nettó bevándorlási mutatója. A szigorodó politikai és társadalmi környezet látványos visszaesést eredményezett a menekültkérelmek és a bevándorlók számában.
Sebestyén Géza közgazdász vasárnapi Facebook-bejegyzésében részletesen elemezte a friss adatokat és azok hátterét. Mint írja, a negatív bevándorlási mérleg mögött elsősorban a német kormány új, szigorító intézkedései állnak, amelyek célja a migráció korlátozása és az integrációs rendszer tehermentesítése.
A német hatóságok az elmúlt időszakban jelentősen megerősítették a határellenőrzést, több ponton felfüggesztették a családegyesítés lehetőségét, és szigorították az állampolgárság megszerzésének feltételeit. Ezek az intézkedések azt eredményezték, hogy sok esetben már a menedékkérelmek beadását megelőzően elutasítják a belépésre jelentkezőket.
A számok is egyértelműen tükrözik a változást:
a menedékkérelmek száma több mint 30 százalékkal csökkent, és a németországi tartózkodás lehetősége még azok számára is korlátozottabbá vált, akik valódi háborús vagy üldöztetési helyzetből menekülnek.
Különösen figyelemre méltó a 2023-as ukrán menekülthullám visszaesése. Míg abban az évben több mint egymillió ukrán kapott menedékjogot Németországban, 2024-ben ez a szám már 75 százalékkal csökkent, és a trend 2025-ben is folytatódni látszik.
A migránsok számára az emelkedő lakhatási költségek, a helyhiány, valamint a túlterhelt bürokrácia is komoly akadályokat jelent az új élet kialakításában. A társadalmi ellenszenv növekedésével párhuzamosan a bevándorlásellenes pártok is erősödnek, ami egyre inkább visszahat a hivatalos migrációs politikára is.
Az MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője szerint a német példa arra utal, hogy a migráció kezelésében politikai akarattal és hatékony adminisztrációval rövid idő alatt is jelentős változás érhető el – legyen szó akár menedékkérők számának csökkentéséről, akár a közbiztonság és a társadalmi stabilitás megerősítéséről.
(Mandiner)