A NATO szerdán rendkívüli bejelentést tett: a tagállamok támogatják, hogy 2035-re a védelmi kiadások elérjék a bruttó hazai termék (GDP) 5%-át.
Ez jelentős emelés a jelenlegi 2%-os célszámhoz képest, és Donald Trump nyomásának is betudható, aki a szövetséges országoktól több anyagi hozzájárulást követelt.
A bejelentés a szervezet rövid, Trumpra szabott csúcstalálkozója után érkezett, amelyen a kollektív védelemről szóló 5. cikkely megerősítése is hangsúlyosan szerepelt.
Mark Rutte, a NATO új főtitkára szerint az orosz fenyegetés és a globális biztonsági helyzet súlyossága miatt nincs más választás, mint az erőteljes kiadásnövelés.
A 32 tagállam közösen fogadta el az új célt, amely szerint a kiadások 3,5%-a a klasszikus haderőre (katonák, fegyverek), míg 1,5%-a olyan kapcsolódó biztonsági területekre megy majd, mint a kibervédelem vagy az infrastruktúra katonai célú alkalmassá tétele.
Bár Spanyolország jelezte, hogy nem kívánja ezt a célt teljesíteni, és más módon is eleget tud tenni kötelezettségeinek, Rutte egy diplomáciai kompromisszummal kezelte a helyzetet.
Az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij csak az előestén megrendezett vacsorán vehetett részt, a fő csúcstalálkozóra nem hívták meg – bár külön találkozót terveznek Trump és Zelenszkij között.
Ugyanakkor a magyar miniszterelnök, Orbán Viktor megkérdőjelezte a NATO ukrajnai szerepvállalását, míg a Kreml az egész kezdeményezést „militarizálódásnak” és Oroszország démonizálásának nevezte.
A döntés hosszú távon gyökeresen átalakíthatja a NATO költségvetési és katonai struktúráját – és meghatározhatja Európa biztonságpolitikai jövőjét.
A hírre a Rheinmetall 1,1 százalékot, a Thales 1,6 százalékot, a Dassault 1,3 százalékot emelkedett.