Az eseményen felszólal Tőkés László, Máthé Áron és Zétényi Zsolt. Csurka István gyújtó hangú beszédének részleteit (melyet 1988-ban Bubik István olvasott fel) Resetár Dániel színművész idézi elénk. Énekel: Fekete Bori.
1988. június 27-én zajlott a rendszerváltoztatás első olyan tömegdemonstrációja, amit már nem mert feloszlatni a kommunista hatalom. Ez volt a nagy Erdély-tüntetés. Kevéssel előtte, június 16-án még brutálisan szétverték az Orbán Viktor, Kis János és Tamás-Gáspár Miklós részvételével megtartott tüntetést a Batthyány Örökmécsesnél.
Óriási bátorság kellett tehát a nagy Erdély-tüntetés megszervezéséhez, s egyáltalán a részvételhez, mely végső soron hozzájárult az erdélyi falurombolás megfékezéséhez és a Ceausescu-rezsim végleges nemzetközi elszigetelődéséhez. Százezer magyar ment ki a Hősök terére, dacolva a "Kádár-kolbászokkal".
A magyar nemzet ezen kiállása, az alulról építkező nemzeti mozgalom és a szervezők (köztük első helyen a lakitelkiek, Bíró Zoltán, Lezsák Sándor, Csurka István, illetve Zétényi Zsolt) és a velük tartó fideszes fiatalok, demokratikus ellenzékiek bátorsága előtt szeretnénk tisztelegni azzal, hogy 2025. június 27-én pénteken látványos emlékgyűlést tartunk a Szépművészeti Múzeum előtt, 17 órától.
Várunk mindenkit szeretettel, aki jelenlétével is demonstrálni kívánja a bátor nemzeti kiállás és az összefogás erejét, jelentőségét!
(Az érdeklődőknek a korszellemnek megfelelően egy kis jaffával, málnával, fröccsel kedveskedünk.)
Alapítványunk (korábbi nevén az OIKOSZ Alapítvány) többek között az 56-os Emlékparkot, a november 4-i Halhatatlanok napjákat, az Egy szabad országért fesztivált és a Modellváltás történelmi fesztivált szervezte és számos elismert dokumentumfilm gyártásával jeleskedett a közelmúltban. Ezúttal is igényes és aktuális módon szeretnénk emléket állítani a rendszerváltoztatás első nagy nemzeti-összellenzéki demonstrációjának.
Tervünk szerint a mostani eseményen a tüntetés eredeti helyszínén, a Hősök terén (praktikus okból a Szépművészeti Múzeum lépcsője előtt) állítunk fel pódiumot és a kivetítőeszközt, miközben hagyományőrző fiatalok az eredeti transzparensek korhű másolataival jelennek meg. Miként az eredeti tüntetésen, most is felidézzük, milyen gyönyörű magyar falvakat kívánt elpusztítani a Ceausescu-i gépezet.
Rendezvényünk célja nem a puszta megemlékezés, hanem a nemzeti összetartozás erősítése, a (részben) sikeres szabadságküzdelem jelentőségének és aktualitásának hangoztatása, kiállás a ma is jogaiért küzdő nemzettársainkért.
1956 óta a nagy Erdély-tüntetés volt az első tömegdemonstráció, amit a kommunista hatalom kénytelen volt eltűrni. Egyben ez volt a rendszerváltoztatás folyamatának legelső eseménye, amelyen megmutatkozott, hogy a trianoni diktátum és az elnyomó diktatúrák nem tudták szétszakítani a magyarságot.
A nemzetpolitika helyes útjának megtartása okán is fontos megőrizni e felemelő és alulról építkező, bátor kiállás, a nagy Erdély-tüntetés emlékét.
(MNO)