Pénteken Kapu Tibor űrhajós élőben jelentkezett be a Nemzetközi Űrállomásról, a sajtó kérdéseire azt mondta: valamennyi napot egy csodának él meg, kiemelte, amikor először megpillantotta a Földet, írja az MTI.
Az Axiom-4 küldetés tagjaként Kapu Tibor június 26-án érkezett meg a Nemzetközi Űrállomásra, a sajtótájékoztatón azt mondta: büszke arra, hogy számos előremutató és innovatív kísérletet végez, és a misszió összesen hatvan kísérletéből legalább huszonöt magyar kutatóktól, egyetemektől, vállalatoktól érkezett a HUNOR Magyar Űrhajós Program keretében.
Kapu Tibor arról is beszélt, hogy komoly kihívást jelentett az eredeti tervekhez képesti két hetes csúszás. Kapu Tibor űrutazásának időpontját többször halasztották már: az eredeti tervek szerint még 2024-ben indult volna, amit aztán 2025 tavaszára, majd végül nyárra toltak át.
Az első kitűzött pontos időpont május 29-e volt, aztán júniusra halasztották a fellövést, hogy aztán június 9-én, vagyis hétfőn az erős szelek miatt megint eltolják azt.
„Szerencsére a személyzettel jól bírtuk a helyzetet, még élveztük is. Amikor elindult a visszaszámlálás, nehéz volt elhinni, hogy végre valóban megtörténik, és volt egy tíz-tizenöt perc, aminek a végén 13 másodpercre voltunk attól, hogy ezt az eseményt is elnapoljuk. Maga a felbocsátás, a 8,5 percen keresztüli robaj sokkal hangosabb, gyorsabb, mint azt előzetesen gondoltam, végig mosolygás volt, majd egyszer csak csend és súlytalanság”
– mondta a magyar űrhajós.
Mi volt eddig a legnagyobb kihívás, amivel szembe kellett nézned, akár mentális, akár fizikai értelemben a Nemzetközi Űrállomáson? – kérdezték Kapu Tibortól.
Szerintem nem az a válasz következik, amire számítanál. A Nemzetközi Űrállomáson rendkívül könnyű elhagyni dolgokat. Mondhatnék persze rengeteg mindent, nem olyan könnyű fókuszálni, minden órában mást kell csinálni, most épp interjúzok veletek – aminek nagyon örülök –, egy órával ezelőtt még egy pszichológiai kérdőíven kellett dolgoznom, két órával ezelőtt pedig egy teljesen más kísérleten
– kezdte válaszát az űrhajós, hozzátéve: „Amikor az embernek ennyi különböző feladata van – hála Istennek erre felkészítettek minket az elmúlt egy-két évben –, azért könnyű elveszíteni a fókuszt”.
Kapu Tibor nevetve megjegyezte: „Könnyű elveszíteni gyakorlatilag minden mást is, az űrállomásnak van egy ilyen tulajdonsága, hogy a tárgyak ellebegnek tőlünk nagyon csendben. Olyan mintha az űrállomás szelleme játszana velünk, sőt, direkt szivatna minket. A Földön soha nem hagyok el nagyjából semmit, nem nagyképűségből mondom, erre tényleg büszke vagyok, nagyon kevés dolgot hagytam el mind a 33 évem alatt, de itt... inkább nem is merem mondani, mert valószínűleg a kutatóink is hallgatják ezeket a perceket. Mindent megtaláltam, úgyhogy minden rendben”.
2024. május végén derült ki, hogy Kapu Tibor gépészmérnök lesz a következő magyar űrhajós. Kapu Vásárosnaményban született 1991-ben, eddig leginkább az autóiparban dolgozott, és főleg akkumulátorfejlesztéssel foglalkozott.
A küldetésre összesen 240-en jelentkeztek, közülük egy összetett folyamat során a szakértők végül kiválasztottak négy jelöltet, akik komoly kiképzésen estek át az űrdinamikától kezdve a könnyű repülőgépes pilótakiképzésen át a különböző fizikai tesztekig és tudományos munkákig.
2021-ben jelentette be Szijjártó Péter, hogy magyar űrhajóst küldünk a világűrbe, nem sokkal később pedig magyar kormány elfogadott egy 99 millió dolláros (nagyjából 30 milliárd forintos) űripari fejlesztési programot. Ennek csak egy szelete a HUNOR projekt (Hungarian to Orbit), ami a NASA egyik partnerével, az amerikai Axiom Space-szel együtt valósul meg. A program fő fókusza inkább az, hogy Magyarország is részt vegyen a szakértők által űripar 2.0-nak nevezett ökoszisztémában.